MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. április. 2.

710. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. IV. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága összetételére; javaslat munkásőr-felvételre. - 2. Jelentés a KISZ Eger Városi Bizottsága és a szervezetek a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkájáról. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáról, javaslat a VII. ötéves tervidőszak gazdasági, településfejlesztési és várospolitikai feladatokra. - 4. Különfélék: tájékoztatás Pócs István, Recsk tanácselnöke fegyelmi vizsgálatáról.

III. Fejlesztési célkitűzések a VII. ötéves tervben A tanácsok tervező munkájának jellege a korábbiakhoz képest módosult a tanácsi gazdaság irányításának korszerűsítése révén. Nőtt a helyi tanácsok önállósága, tervező munkájának súlya. A megnövekedett feladatok gyakorlásához nincsenek biztosítva a személyi feltételek. A tanácsok pénzalapja három bevételi forrásból tevődik össze, melyek viszonylag jól tervezhetők. Az un. "fejkvóta" elosztás szerint, a községek jelentősen több pénzhez jutnak, mint a korábbi időszakban. Eger város kivételével, a lakosság többsége megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást és meghatározták a felhasználás célját. /A hozzájárulás mórtéke általában 500-600 Ft/év, többségében kevesebb mint a KOFA által befolyt összeg. Eger városban a nem körültekintő szervező munka, a többséget nem mozgósító, helytelen fejlesztési célok meghatározása miatt nem szavazta meg a lakosság. A területi érdekeket jobban figyelembe vevő. uj fejlesztési célkitűzésekkel, ha szükséges eltérő nagyságú éves hozzájárulási összeggel, jobb szervező munkával meg kell szerezni a lakosság támogatását Eger városban is./ A VII. ötéves tervidőszakban a településhálózat minőségi elemeit kell fejleszteni. A korábbihoz képest a lakosság, a tanácsi testületek és a helyi társadalmi szervek kapjanak nagyobb beleszólási jogot a települések fejlődését érintő kérdések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Az érdekérvényesítés lehetőségeinek kibővítését - az elöljáróságokon keresztül - a társközségekben is biztosítani kell. Csökkenteni kell a fejlettségi szint különbségeit, növelni a települések népességmegtartó szerepét. A hegyvidéki térség jelentős részén fejleszteni kell a gazdasági potenciált ós pótolni az alapvető infrastrukturális hiányokat. A kistelepülések egy részénél számítani lehet a gazdasági bázis stagnálására, a népesség fogyására, a korösszetétel további romlására.