MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1985. szeptember. 18.

701. ő. e. (36. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. IX. 18. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az AGRIA Bútorgyár igazgatói funkcióját érintő állásfoglalásra (Máté Ernő); javaslat kormánykitüntetésekre (dr. Végh Miklós, Kovács Gábor); javaslat a HNF Eger városi elnöke funkciót érintő állásfoglalásra (dr. Kerekes Lajos); javaslat a HNF Eger városi titkár funkcióját érintő állásfoglalásra (Veres István); javaslat Hazafias Népfront városi elnöksége és bizottsága tagjaira. - 2. Jelentés a Bátori Bükkvidéke Mgtsz gazdálkodásának helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 3. Intézkedési terv a Központi Bizottság 1984. október 9-ei - az ifjúság helyzetével kapcsolatos - állásfoglalása feldolgozásának feladataira. - 4. Tájékoztató a lakosság szilárd tüzelőanyaggal való ellátásának helyzetéről.

Területünkön a pedagógusok döntő többsége eredményesen dolgozik. Tevékenységük során eredmények születtek a munkára nevelés, a tanulmányi fegyelem betartása, az egyéni képességek kibontakoztatásában. Fellelhetők azonban a problémák, gondok is. Nincs kellő előrehaladás a tanulókkal való differenciált foglalkozásban. Az iskola társadalmi környezete nem ismeri fel eléggé az ifjúság munkára nevelésének erkölcsi, politikai, gazdasági jelentőségát, smbert formáló szerepót. Hiányosságok vannak az iskola és a család kapcsolatában is és helyenként gondot jelent az iskolai demokratizmus fejlődósének lelassulása. Az esélyegyenlőség biztosítását nehezíti a még mindig meglévő színvonalkülönbség az egyes iskolák kőzött a nevelésben, oktatásban, a technikai feltételekben. A munkába állást illetően a munkalehetőségek és a munkavállaló fiatalok száma között nincs alapvető eltérés, ugyanakkor az igények és a kereslet között komoly feszültség tapasztalható. A megoldást a szakképzés és átképzés fejlesztésének biztosításával - különösen ipari, építőipari területen - célszerű keresni. A családalapitó, pályakezdő fiatalok legnagyobb gondja az önálló lakás megszerzése. A lakásügyi tanácsrendeletek, a kezdeményező, szervező munka, a növekvő vállalati támogatás csak minimális mértékben csökkentette a gondokat. A növekvő költségek, az állami bérlakások ópitésónek visszafogása nehezíti a lakáshozjut ás feltételeit, a ezülők anyagi helyzete, a gyermekek száma nagy eltéréseket okoz az önálló életkezdés területén. A kulturális nevelőmunka területén a nagyobb erőfeszítések ellenére is szerény mértékű az előrelépés. A területen működő intézmények azonban a nehezebb működési körülmények között is hozzájárultak a közgondolkodás alakításához, a műveltség fejlesztéséhez, a szabadidő hasznos kitöltéséhez.