MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1985. augusztus. 28.

700. ő. e. (36. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. VIII. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat Vas Ervinnek az MSZMP Eger Városi Bizottsága politikai munkatársává történő kinevezésére; javaslat fegyelmi és kártérítési vizsgálat engedélyezésére (Csortos Katalin); javaslat Mező Máriának az MSZMP Eger Városi Bizottsága Agitációs és Propaganda Munkabizottsága titkárává történő megválasztására. - 2. Jelentés a Politikai Bizottság 1982. november 23-ai - közérdekű bejelentések és panaszok intézésével kapcsolatos - határozata végrehajtásának helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a zöldség- és gyümölcstermelés, -felvásárlás és -értékesítés helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 4. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag választások tapasztalatairól. - 5. Különfélék.

A választás demokratizmusa lehetővé tette, 3Őt kivonja, hogy az érdekképviseleti szervek, termelőkollektivák a napi politikai munka keretében éljenek a káderelőkészitós során ajánlással. A városban erre több jó példa volt. /Finomszerelvónygyár, Csepel Autógyár, Dohánygyár stb./ Községeinkben viszont általános gyakorlatként tapasztaltuk azt a mulasztást, hogy a tanácstagi megbizatásókat a dolgozók munkahelyeivel utólagos bejelentés formájában "egyeztetik". A választás hangeulyozottan széles körű demokratizmusa ellenére a községi pártalapszervezetek nem éltek a kommunista aktivák szervezésének lehetőségével a politikai feladatok tervezésénél. A befelófordulás több községben a hatásköri kérdések gyakorlásában okozott politikai feszültséget. Ez Ostoroson az alapszervezeti vezetőség elszigetelődését eredményezte. III. A politikai agitációs munka

, tapasztalatai A választási agitációban, a jelölőgyülések előadóinak beszédeiben a választások általános politikai jelentősége ós a jelöltek bemutatása egyaránt helyet kapott. Az országos kérdések mellett kiemelt figyelem irányult a helyi sajátosságokra, a települések fejlődésének eredményeire és gondjaira is. A jelöltekkel kapcsolatos agitáció, a jelöltek személyének, elképzeléseinek ismertetésére, pozitiv vonásaik kiemelésére, a mellettük szóló érvek felsorakoztatására és nem másik jelölt ellen irányult. A jelöltek a realitások alapján programszerűen igyekeztek megfogalmazni a képviselői, illetve a tanácstagi munkára vonatkozó elképzeléseiket. Voltak, akik éltek ezzel a lehetőséggel, s több helyen a jelölőgyülések, választói gyűlések résztvevői igényelték is ezt. Egyéni program kifejtésére azonban a tanácstagjelöltek nagy többsége nem vállalkozott, nem is vállalkozhatott, hisz a tanácsi gazdaság jelenlegi szabályozási gyakorlata lényegében ebben az időben még nem biztosit adatokat a költségvetési ós fejlesztési alap bevételek