MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1985. május. 2.

696. ő. e. (36. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. V. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat Racskó Gyulának igazgatói kinevezésére a Heves Megyei Beruházási Vállalathoz; javaslat a TSZKER pártalapszervezete titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Víg Sándor); javaslat a NEB Eger városi elnöki funkcióját érintő állásfoglalásra; javaslat az Eger Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaira; javaslat pártból való törlésre (dr. Paulik Ferenc). - 2. Jelentés az Istenmezejei Béke Mgtsz gazdálkodásának tapasztalatairól, a tsz pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedésekről. - 3. Jelentés a megyei pártbizottság 1982. december 15-ei, a járási pb 1983. május 19-ei és a városi pb 1983. április 20-ai - az állami oktatásról szóló - határozata végrehajtásának helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 4. Javaslat a pártrendezvények megtartásával összefüggő néhány kérdésre. - 5. Különfélék: tájékoztatás tanuszoda építésének tervéről; delegáció Csuvasiába.

Az iskolák személyi feltételei biztosítottak, a szakosellátottság kedvezően változott. Eger város iskoláiban képesítés nélküli nevelő nem dolgozik, a vidéki iskolákban viszont 11 főt alkalmaznak, többségük gyesen lévő pedagógust helyettesit. Továbbtanulásukat s helyi tanácsok támogatják. A pedagógusok 9o %-a nő. Az első osztályos gyerekek nagy része megfelelő előkészítéssel óvódéból kerül sz iskolába. /Kivétel néhány cigányszármazású gysrsk/. A beiskolázás loo %-os. Magas azonban az iskolaéretlenség miatti felmentéé. A differenciált beiskolázás lehetőségei korlátozottak. A szülők ellenállása miatt a rászoruló tanulók kisegítő és gyógypedagógiai iskolába irányítása nehéz. A tankötelezettségi törvény végrehajtása eredményesen folyik. A bukások aránya Egerben 2-3 %, a vidéki iskolákban 7 % körül van. A bukások száma kis mértékben emelkedő tendenciát mutat, amit a pedagógusok reálisnak tartanak. A hiányzások száma - különösen néhány vidéki iskolában - magas, főleg a cigánytanulók körében. Iskoláinkbsn a nevelés-oktatás-képzés tsrtalma és módszere a bevezetésre került uj tantervekkel általában korszerűbb lett, vannak azonban olyan területek, ahol a fejlődés mértéke nem érte el a kívánt szintet. /Pl. anyanyelvi nevelés, 8 tanulók munkához való viszonya./ Egyes tantárgyak tantsrvs /pl. 3.osztály anyanyelve/ zsúfolt és maximalista. A jó képességű tanulók számára az anyag elsajátíttatása nem jelent problémát, a gyengébb képességűek felzárkóztatása azonban csak differenciált tanórai foglalkozásokkal és korrepetálásokkal lehetséges. Problóms, hogy egyes tsntárgyak, tankönyvek, munkafüzstsk, nevelői segédkönyvek nem azonos koncepcióban készültek, összeegyeztetésük nehézséget okoz. Ezek központilag tervezett korrekcióját szükségéének tartják.