MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1984. november. 14.

688. ő. e. (35. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. XI. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az OÉÁ Kutató és Termelő Művei igazgatói funkcióját érintő állásfoglalásra (dr. Gyurkó László). - 2. Fegyelmi ügyek: javaslat pártból való törlésre. - 3. Jelentés a Felső-Magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat gazdálkodásának tapasztalatairól és káderhelyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 4. Személyi javaslatok a választásokkal kapcsolatban. - 5. Javaslat az alapszervezetek 5 éves munkájának minősítésére. (Andornaktálya községi pártalapszervezet, cipőipari szövetkezet, ZÖLDÉRT, Mátraballai Új Barázda Mgtsz, Heves Megyei Moziüzemi Vállalat, Állami Biztosító, finommechanikai vállalat, Mátraderecskei Téglagyár).

Ugyanakkor a Tsz gazdálkodását és pénzügyi helyzetét ellenőrző vizsgálat időszakában egyfajta megosztottság, a dolgok nem egységes megitélése is tapasztalható volt. Ez felveti a párttagságon belül a még pártszerübb, őszintébb tájékoztatás és informálás szükségességét. A pártfegyelem helyzete a Mátraballán dolgozó párttagok körében megfelelő. Rontja azonban ezt a minősítést a budapesti melléküzemágban dolgozó párttagok párthoz való viszonya. A pártélet elhanyagolása miatt két főt kellett kizárni a pártból. Az alapszervezet pártgazdaáági és ügykezelési munkájára folyamatos javulás volt jellemző. A tagdíjfizetési fegyelem megfelelő, rendszeresen karban tartják a tagnyilvántartást, emlékeztetőket időben beküldik. Az alapszervezet gazdaságpolitikai munkájában elsősorban a gazdaaágszervező és ellenőrző munka volt a meghatározó. Az irányitó funkció az esetek többségében a gazdaságvezetés és a Tsz vezetőség döntéseinek utólagos jóváhagyására korlátozódott. Egyben az azt is jelenti, hogy a pártszervezet, több gazdálkodást érintő döntésben /melléküzemágak/ nem volt mindig helyzetben. Ez kölcsönösen múlott a pártvezetőségen és a gazdaságvezetésen is. Hozzájárult ehhez az is, hogy a termőhelyi adottságok következtében 3o : 7o %-os az arány az alap és kiegészitő tevékenység között, igy volt időszak, amikor lo féle melléküzemági tevékenység folyt egyidőben. A sokféle tevékenység áttekintése meghaladta a pártszervezet erejét. Az egyes gazdasági feladatokra való mozgósitás, valamint a gazdaságellenőrző munka szinvonala — elsősorban a vezetők beszámoltatásán keresztül - megfelelően járult hozzá a Tsz eredményes működéséhez. A termelőszövetkezet az alap.-tevékenység terén - növénytermesztés és állattenyésztés - az utóbbi időben egyre jobb eredményelet ért el. Ez is indokolja a kiegészitő tevékenységek szűkítését. A pártvezetőség és a Tsz gazdaságvezetés kapcsolata elvi alapokon nyugvó, összességében jónak mondható. A kapcsolattartás formája viszont sok esetben túlzottan hivatalos, a gazdasági szervezet hierarchikus rendjéhez igazodó.