MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1984. június. 13.
679. ő. e. (34. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. VI. 13. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat politikai munkatárs kinevezésére (Hegyi János). - 2. Pártfegyelmi ügyek: pártbüntetés törlésére javaslat (Utassy Bertalanné); javaslat Evellei László pártból való kizárására; javaslat Kácsor János pártból való kizárása felülvizsgálatára; javaslat Kovács László pártfegyelmi büntetése törlésére. - 3. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági (alaptevékenységen kívüli) tevékenységéről, javaslat a további feladatokra. - 4 Javaslat a Politikai Bizottság 1983. június 7-ei és az MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottsága 1984. április 24-ei - agitációs munkáról szóló - határozatából adódó városi végrehajtási programra. - 5. Különfélék: névtelen bejelentés városi vezetők jogtalan előny szerzésével kapcsolatban.
3«/ Jelentéa a mezőgazdaaági termelőszövetkezetek melléküzemági alaptevékenyaégen kívüli/ tevékényaégéről. javaalat a további feladatokra, Dr, Bakoa Antal et, azóbeli kiegéazitéae A Gazd,pol, Munkabizottaág május 25-én az anyagot megtárgyalta, az elhangzott kiaebb módoaitáaok beépültek az anyagba. Megállapította, hogy azükaég van erre a tevékenyaégre, fejlesztéae jövőben is indokolt, A bérre vonatkozó "mende-mondák" nem valóaak, közel azonoa a mezőgazdaaági üzemekben és a melléküzemágakban a kereset, Javaaolta a munkabizottaág, hogy az anyagot a termelőazövetkezetek elnökei éa párttitkárai kapják meg. Kérdés: Fejes látván et, - A melléküzemági tevékenyaég nem megy-e az alaptevékenyaég rováaára? - Milyen a munkavédelem a melléküzemágakban? Dr, Bakoa et, válaazolt Fejea et-nak Alaptevően az a tapaaztalat, hogy a melléküzemági tevékenység nem megy az alaptevékenység rovására. Önmaga fejlesztésére folyamatos árbevételt biztosit, A munkavédelem elmarad az üzemitől, itt van javítani való. Vita: Molnár János et. Elmondta, hogy Mátraderecskén ia vizagálták a melléküzemági tevékenységet. Környezetűikben általában a szegényebb szövetkezetek hoztak létre melléküzemági formát az alaptevékenyaégük megjavitáaa éa a azintentartás érdekében. Melléküzemági tevékenyaéggel a munkaerőt jobban le tudják kötni, Nem olyan kiugró eltéréa van a béreknél, Nem tapaaztalható olyan dolog, hogy eltorzítaná a bérpolitikai intézkedéaeket, A jelentéat jónak tartotta, jól tájékoztat ? bátran kimondja azükaég van a mezőgazdaaágban erre a kiegészítő tevékenyaégre, Kócza Imre et, A melléküzemági tevékenyaég bizonyos adottaágu taz-eknél hasznos, 4-5 tsz-nél azonban gazdaságtalan, Nem az alaptevékenyaégnek megfelelő munkákat végeznek a melléküzemágakban, igy a munka megtervezésére, felmérésére nincsenek is megfelelő emberek, ilyen esetben fordulhat elő, hogy gazdaaágtalanul dolgozik a melléküzemág. Egyetértek azzal, hogy azükséges a melléküzemági tevékenység, de javaalom hívjuk fel a figyelmet, hogy az alaptevékenységhez közel álló munkákat végezzenek, így a veszteség ia elkerülhető.