MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1984. május. 23.

677. ő. e. (34. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. V. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága első titkárának személyére (Farkas József); javaslat pártvizsgálat lefolytatására (Forgó János tsz-elnök, Mátraderecske); javaslat pártfegyelmi vizsgálat megindítására (dr. Nagy Sándor, Forgó János). - 2. Fegyelmi ügyek: pártból való törlések, pártfegyelmik, büntetések törlése. - 3. Jelentés az építőanyag-ipari gazdasági egységek helyzetéről, gazdálkodásuk tapasztalatairól és további feladataikról. - 4. Tájékoztató az 1984. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Különfélék: ifjúságpolitikai aktívaülések terve.

Napirend ;/írásban mellékelve/ Jelentés az épitőanyagipari gazdasági egységek helyzetéről, gazdálkodásuk tapasztalatairól és további feladataikról. A jelentéshez kiegészítés nem volt. I<érdést : Molnár János, Farkas József et-ak tettek fel, melyekre Simon Sándor - a napirend előadója - adott kielégítő választ• Hozzászólások: Pálfi Kázmér Érdekes a hiány és kapacitás dolga. Cementből többet termelünk és drágábban, falazó anyagokból kevesebbet. A kettő összefügg, ezért ugy gondolom, hogy jobban össze kellene hangolni a gyár­tást, mert egyik a másik nélkül nem ér semmit annak, aki épít­kezik. Az sem helyes, hogy a szállítási költségeket nem veszik figyelembe, tehát ráteszik az anyagra, annyival drágábban adják. A munkaszervezés az, ami a legkevesebbre kerül. Németh László összefoglalója: Javaslom, hogy fogadjuk el az előterjesztést, mint egy olyan anyagot, amelyik a volt járás gazdaságának egyik fő ágazatáról az épitőanyagiparról, egy jó összegzést ad az ott folyó gazdál­kodás helyzetét röviden, de egzakt módon mutatja be gondjaival, eredményeivel együtt. Állapítsuk meg, hogy az építőipar összességében eredményesen dolgozik a területünkön, akkor is, ha a népgazdaság egyéb ága­zataihoz viszonyítva nagyobb feszültségek vannak, amelyek egy­részt objektív tényezőkkel van összefüggésben /mint pl. beru­házások színvonala, volumene/, vagy olyan tény kérdések, mint a bélapátfalvi Cementgyár állapota, amelyek politikai, gazdasá­gi hatását a területünkön érezteti, de végül is nem a területün­kön dolgozó emberek hibájából adódnak ezek. Azoknak a gondoknak egy része.amellyel ez az ágazat küzd, ezek­nek egy része objektív körülményekből, a népgazdaság jelenlegi helyzetéből, illetve más,de objektív jellegű összefüggésekből adódnak. Ugyanakkor azt is állapítsuk meg, hogy az építőanyag iparban is van /ta£n a többi ágazathoz viszonyítva nagyobb tartalék a munka­szervezés, a feszesebb munka vonatkozásában, általában is elmond­hatjuk ezt. Pl. Bélapátfalva Cementgyárban a hiba kijavítása és a termelés együttes vitele az átlagosnál nagyobb nehézséget okoz. Meglátszik azon is, hogy a gyár külső képe, rendje több kívánni­valót hagy maga után , ez nagyobb feladatot jelent, több törő­dést igényel. Ugyan ez mondható el az építőiparhoz tartozó kisebb egységekről, téglagyárakról , ahol több intézkedés szükséges ahhoz, hogy a feszitettebb tervet is tovább kell fejleszteni, ez segíthet a falazó anyag nehéz ellátási gondjain. Azt igényeljük az érintett termelő egységek pártszerveitől, gaz­dasági vezetőitől, hogy a meglévő tartalékok kihasználásában, munkaszervezésben, munkafegyelemben, a követelmények növelésében, ütemesebben haladjanak előre.

Next

/
Thumbnails
Contents