MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1984. május. 23.
677. ő. e. (34. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. V. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága első titkárának személyére (Farkas József); javaslat pártvizsgálat lefolytatására (Forgó János tsz-elnök, Mátraderecske); javaslat pártfegyelmi vizsgálat megindítására (dr. Nagy Sándor, Forgó János). - 2. Fegyelmi ügyek: pártból való törlések, pártfegyelmik, büntetések törlése. - 3. Jelentés az építőanyag-ipari gazdasági egységek helyzetéről, gazdálkodásuk tapasztalatairól és további feladataikról. - 4. Tájékoztató az 1984. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Különfélék: ifjúságpolitikai aktívaülések terve.
Napirend ;/írásban mellékelve/ Jelentés az épitőanyagipari gazdasági egységek helyzetéről, gazdálkodásuk tapasztalatairól és további feladataikról. A jelentéshez kiegészítés nem volt. I<érdést : Molnár János, Farkas József et-ak tettek fel, melyekre Simon Sándor - a napirend előadója - adott kielégítő választ• Hozzászólások: Pálfi Kázmér Érdekes a hiány és kapacitás dolga. Cementből többet termelünk és drágábban, falazó anyagokból kevesebbet. A kettő összefügg, ezért ugy gondolom, hogy jobban össze kellene hangolni a gyártást, mert egyik a másik nélkül nem ér semmit annak, aki építkezik. Az sem helyes, hogy a szállítási költségeket nem veszik figyelembe, tehát ráteszik az anyagra, annyival drágábban adják. A munkaszervezés az, ami a legkevesebbre kerül. Németh László összefoglalója: Javaslom, hogy fogadjuk el az előterjesztést, mint egy olyan anyagot, amelyik a volt járás gazdaságának egyik fő ágazatáról az épitőanyagiparról, egy jó összegzést ad az ott folyó gazdálkodás helyzetét röviden, de egzakt módon mutatja be gondjaival, eredményeivel együtt. Állapítsuk meg, hogy az építőipar összességében eredményesen dolgozik a területünkön, akkor is, ha a népgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva nagyobb feszültségek vannak, amelyek egyrészt objektív tényezőkkel van összefüggésben /mint pl. beruházások színvonala, volumene/, vagy olyan tény kérdések, mint a bélapátfalvi Cementgyár állapota, amelyek politikai, gazdasági hatását a területünkön érezteti, de végül is nem a területünkön dolgozó emberek hibájából adódnak ezek. Azoknak a gondoknak egy része.amellyel ez az ágazat küzd, ezeknek egy része objektív körülményekből, a népgazdaság jelenlegi helyzetéből, illetve más,de objektív jellegű összefüggésekből adódnak. Ugyanakkor azt is állapítsuk meg, hogy az építőanyag iparban is van /ta£n a többi ágazathoz viszonyítva nagyobb tartalék a munkaszervezés, a feszesebb munka vonatkozásában, általában is elmondhatjuk ezt. Pl. Bélapátfalva Cementgyárban a hiba kijavítása és a termelés együttes vitele az átlagosnál nagyobb nehézséget okoz. Meglátszik azon is, hogy a gyár külső képe, rendje több kívánnivalót hagy maga után , ez nagyobb feladatot jelent, több törődést igényel. Ugyan ez mondható el az építőiparhoz tartozó kisebb egységekről, téglagyárakról , ahol több intézkedés szükséges ahhoz, hogy a feszitettebb tervet is tovább kell fejleszteni, ez segíthet a falazó anyag nehéz ellátási gondjain. Azt igényeljük az érintett termelő egységek pártszerveitől, gazdasági vezetőitől, hogy a meglévő tartalékok kihasználásában, munkaszervezésben, munkafegyelemben, a követelmények növelésében, ütemesebben haladjanak előre.
