MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. november. 16.

664. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. XI. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MSZMP Eger Városi Pedagógus [Párt]bizottság[a] titkári funkcióba választással kapcsolatos állásfoglalásra (Kiss József); javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (dr. Nagy Sándor). - 2. Jelentés a MEFAG pártalapszervezetének a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség és a munkafegyelem javítása érdekében végzett munkájáról. - 3. Jelentés a Budapesti Bútoripari Vállalat VII. sz. gyáregységének exportfejlesztő beruházásáról, az exporttal kapcsolatos feladatokról. - 4. Pártszervezetek 1983. évi minősítése: Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat; VILATI pártvezetősége; Heves Megyei Gyógyszertári Központ; Egri Autójavító Vállalat. - 5. Különfélék: a november 7-ei koszorúzás tapasztalatai.

1982. évben differenciáltan a kulcsembereket juttattuk nagyobb anyagi előnyökhöz. Ezeket a kulcsembereket termelési tanácskozásokon a dolgozók választották ki maguk közül. 1984« évben a vállalat az 1983-ban megtermelt nyereség egy részét tőkés export ösztönzésre használja fel/mégpedig úgy, hogy minden realizált 1 dollár után 1 forintot biztosit azon dolgozók részére, akik tőkés exporton dolgoznak. Ez azonban nem lehet kevesebb, mint a fizetésük 20 %-a. Ennek az ösztönzőnek a bevezetése komoly gondot jelentett a gyárnak. Agitációs és propagandamunkánk sem volt megfelelő ezen a téren, politikai és társadalmi szervek vezetői sem értették ennek az ösztönzőnek a lényegét. Gyárvezetés tartott attól, hogy a szűkös létszámunk tovább fog csökkenni. Ma már elmondhatjuk, hogy ez nem igy van, a dolgozók túlnyomó többsége elfogadta ezt a differenciálást. 1983-ban további rétegbérezést hajtottunk végre, ennek pozitiv hatása a termelékenység növelésében már mutatkozik. 1984* évben a feladatunk a kiscsoportos és egyéni tejesítés széleskörű alkalmazása a gyárban meglevő tartalékok felszabadítása végett3./ A gazdálkodás értékelése A termeléshez felhasznált közvetlen anyagköltségek alakulása szinte a gyáregység vezetésétől függetlenül jelentkeznek időről időre. Kern is lehet másképpen, amikor ez nincs rendszerbe foglalva, azaz irányítatlan. Hem a termelés vezetése határozza meg a felhasználható anyagok mennyiségét, hanem azt az üzem tevé kenységének tényhelyzete adja. XTem beszélhetünk sem megfelelő anyagutalványozásról, sem anyag adagolásról, sem anyagelszámoltatásról. Ezekből következően különösen a természetes faanyagok felhasználásában csaknem minden normát túlléptek. A rezsiköltségekkel való gazdálkodásban az utóbbi időben /1983III.n.év/ bizonyosmegállás tapasztalható. Már ez is eredmény. Azonban a vállalati tendenciához viszonyítottan még ezzel sem le hetünk elégedettek. De ha ez a jelenség továbbra is folytatódik, nevezetesen, hogy a rezsit szinten tudják tartani bizonyos ideig sikernek könyvelhetjük el.