MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. november. 16.

664. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. XI. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MSZMP Eger Városi Pedagógus [Párt]bizottság[a] titkári funkcióba választással kapcsolatos állásfoglalásra (Kiss József); javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (dr. Nagy Sándor). - 2. Jelentés a MEFAG pártalapszervezetének a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség és a munkafegyelem javítása érdekében végzett munkájáról. - 3. Jelentés a Budapesti Bútoripari Vállalat VII. sz. gyáregységének exportfejlesztő beruházásáról, az exporttal kapcsolatos feladatokról. - 4. Pártszervezetek 1983. évi minősítése: Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat; VILATI pártvezetősége; Heves Megyei Gyógyszertári Központ; Egri Autójavító Vállalat. - 5. Különfélék: a november 7-ei koszorúzás tapasztalatai.

III. A gyár jelenlegi helyzete, felkészültsége a fejlesztés realizálására 1./ A gyár szervezeti felépitése és a vezetés értékelése Az új beruházások szükségessé tették, hogy a gyár szervezete alkalmazkodjék az új helyzethez. Széleskörű intézkedések történtek, hogy a feladat végrehajtásához időben megteremtsük a feltételét, hogy az új berendezéseket olyan káderek irányitsák, akik képesek a nagyobb elvárásoknak megfelelni. E területen lemaradtunk, nem sikerült a kivánt mértékben a vezetők minőségi cseréje, a termelésiráhyités korszerűsítése és a gazdálkodás javitása. Napjaink legnagyobb munkáját az adja, hogy a középvezető káderek szakmai szinvonalat emeljük, a minőségi cseréket eszközöljük. A párt- és szakszervezeti vezetéssel káderkérdésben az egységes álláspont nem alakult ki, ez is hátráltatta a korszerűbb vezetés kialakításának megszervezését. Több esetben a humánus megoldások tulragozása mellett próbáltuk a vezetést kialakítani. Ezen a téren az elkövetkezendő időben gyorsabb fordulatszámot kell felvennünk, ezeket a problémáinkat felismerve határozottabb intézkedéseket kell tenni ezek felszámolására. Erre a vállalati központ határozatai is kötelezik a gyáregységet. Külön gondot jelentett az, hogy a gyáregység későn indította a szakmunkásképzést, a törzsgárda igen jelentős része, amely a szakmunkásokból tevődött össze elérte a nyugdíjkorhatárt, a kivánt utánpótlást az iparitanuló intézet nem tudta biztosítani. 1980. évtől kialakult a feltétel ahhoz, hogy a gyáregységben ismét szakmunkások képzését beindíthassuk. Megépült a tanműhelyünk, igy bár a 24• órában, de a szakmunkás utánpótlásunk biztosítottnak látszik. A vállalat és a gyár vezetői az 1977-es párt KB majd az 1982. párt KB határozataínak alapján igen komoly nehézségek árán kialakította a tőkés export piac lehetőségeit, gyártmánystrukturáját. A nehéz körülmények alatt azt értjük, hogy a gyáregység sok esetben nem kapja meg időben azokat az elengedhetetlenül