MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. november. 16.

664. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. XI. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MSZMP Eger Városi Pedagógus [Párt]bizottság[a] titkári funkcióba választással kapcsolatos állásfoglalásra (Kiss József); javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (dr. Nagy Sándor). - 2. Jelentés a MEFAG pártalapszervezetének a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség és a munkafegyelem javítása érdekében végzett munkájáról. - 3. Jelentés a Budapesti Bútoripari Vállalat VII. sz. gyáregységének exportfejlesztő beruházásáról, az exporttal kapcsolatos feladatokról. - 4. Pártszervezetek 1983. évi minősítése: Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat; VILATI pártvezetősége; Heves Megyei Gyógyszertári Központ; Egri Autójavító Vállalat. - 5. Különfélék: a november 7-ei koszorúzás tapasztalatai.

A gyors kivitelezésnek és a piaci előkészítésnek köszönhetően már 1983-ban 7 millió Ft-al járul hozzá az export növeléséhez. Az ex­portnövelő beruházás fontosabb adatait az 5.sz. melléklet tartal­mazza. Az export növelését segítette 1983-ban két külkereskedelmi válla­lat megbizása. és versenyeztetése, termékeink értékesítésével. A tőkés isport részaránya a fagazdaságban népgazdasági szinten igen kedvező, ami tovább erősiti az export érdekeltségünket. A vállalat tőkés gép, alkatrész importja az utóbbi években folyamatosan csök­ken, a nettó devizahozam szinten van. A devizakitermelés kedvező. Részletes adatokat a 6.sz. melléklet tartalmaz. Előkészítés alatt van a tőkés gépexport. Az import kiváltás hosszútava vállalati statégia. A fürészüzemi rekonstrukció során lo millió Ft értékben gyártottunk gépészeti berendezéseket a tőkés import csökkentésére. A Gépgyártó Üzem ál­tal termelt egri faapritógépek, előtét-kazán, a Gépjavító Üzem alkatrész gyártása 1983-ban 25 millió Ft tőkés importot helyette­sit. Konszignációs raktárt létesítettünk a Cummins motorok és a. BERGER cég HlAB-daru alkatrészeinek forgalmazására, melyeknek gyártására is belföldi vállalkozókat szervezünk. Az importkorlátozás termelés csökkenést eddig nem okozott. Az im­port helyettesítése hazai gyártásnál nehezen indul és helyenként az igy előállított gyengébb minőségű termék drágább mint a korábbi import. A vállalat energiahordozó felhasználása 1977-1983 között a nagy­arányú gépesítés, technológiai és szociális ellátás fejlesztés ellenére 2 /á-kal csökkent. Ehhez hozzájéírult a Felnémeten megva­lósított fürészüzemi és Fagazdasági üzemi beruházások hőigényének faipari hulladékból való előállítása. A vállalati fejlesztésben megvalósított előtéttüzelő-kazánok se­gítségével a meglévő, eddig olajjal üzemeltetett kazánokat faap­riték tüzelésűre alakítjuk át és üzemeltetjük több telephelyün­kön, további lo referencia üzemeltetésben működik az országban. A gépjármüvek üzemanyag felhasználása ZIL tehergépkocsiknál 25 %-kal csökkent 1977-1983 között. A Felnémeti Fürészüzemben meg­kezdődött az évi 6ooo to fabrikettet előállító üzem építése, amely a fürészüzemi hulladékot magas kalóriaértékű korszerű fű­tőanyaggá alakítja át. Folyamatban van a jármüvek egyrészének diesel-üzemüre történő átalakítása. A munkaí'ep;yelem javítása érdekében vép;zett munka A fizikai dolgozóink hagyományosan alacsony szakmunkás aránya az elmúlt évek erőteljes szakemberképzése ellenére sem változott. /7.8.sz.melléklet/. Az alacsony szakmunkás arány az igen mostoha körülmények közötti, nehéz fizikai munkát kivánó erdei munkával, az erdei munkahelyek szociális ellátásának más ágazatokhoz viszo­nyított elmaradottságával, a munka jellegéhez viszonyítottan ala­csony bérezéssel függ össze. A faipari szakmunkásképzés országosan megoldatlan.Előrelépést jelent ezen a területen, hogy a műszaki ellátásban nő a több szakmával rendelkezők aránya. A szakmai to­vábbképzés szinvonalat az ebben az évben kialakított vállalati oktatási központtal kívánjuk emelni. »

Next

/
Thumbnails
Contents