MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. október. 5.

661. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. X. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttitkárrá történő megválasztással kapcsolatos állásfoglalásra (Klinga György, munkásőrség). - 2. Jelentés a jövedelmezőség alakulásáról a város gazdálkodó egységeinél, különös tekintettel a népgazdaság pénzügyi helyzetét javító intézkedésekre. - 3. Tájékoztató Eger város gazdálkodó egységeinek 1983. I-VIII. havi tevékenységeiről. - 4. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok működésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek: intézkedési terv a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint egyéni kérelmek, panaszok intézésének egységes rendjére és a fontosabb párt-, állami és társadalmi rendezvények koordinálására.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Városi Bizottsága E Fi e r Szigorúan bizalmas! Készült: 17 pld-ban. V/Titk/lb/30/SzD.NyAné/ Eger, 1983. szept. 26. Látta: JELENTÉS a jövedelmezőség alakulásáról a város ipari egységeinél, különös tekintettel a népgazdaság pénzügyi helyzetét javító intézkedésekre Az 1983. évi feladatok - ágazatonként eltérő mértékben - a termelés növekedését, s ennél nagyobb mértékű konvertibilis és rubel viszony­latú export kibocsátását irányozzák elő, egyidejűleg a gazdálkodás jövedelmezőségének és az egyébként korlátozottan rendelkezésre álló ­termelési tényezők hatékonyságának növelését követelve. E cél elérésére ösztönöz az 1983. január 1-től érvényben lévő bérsza­bályozási rendszer, amely a jövedelmezőségi mutató nagyságától teszi függővé a bérszínvonal növekmény, és az egy főre eső nettó részesedési alap növekedésének mértékét. E jelentés célja áttekinteni, hogy a város ipari gazdasági egységei­nél 1980-tól hogyan alakul a gazdálkodás jövedelmezősége az arra ható termelési, piaci, szervezési tényezők elemzésén keresztül vizsgálva. Bemutatva ezzel az ágazathoz tartozó vállalataink hozzájárulását a népgazdaság belső és külső pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez, fenntartásához. A gazdálkodás jövedelmezőségének - 1980. I. 1-től általánosan hasz­nált - komplex mutatója a jövedelmezőségi mutató, melynek tartalma az egységnyi erőforrásra jutó nyereség. Alakulását vállalatainknál 1980. évtől az 1. sz. melléklet szemlélteti. A mutató alakulása ágazatonként szóródást mutat. Legegyenletesebb és átlagában legmagasabb a gépipari ágazatban. Szélsőségek jellemzik az építőipart, - különösen 1981. évben - az ismert problémák miatt. A nehezebben kiszámítható gazdasági környezet hatásaként ismerve a szabályozóváltozásokat 1983. évre vállalataink muatóikat az 1983. évi szint alá tervezték. 1. E müató alakulását, nagyáságát meghatározóan befolyásolja a válla­lati nyereség nagysága. Ugyanis alakulásában a gazdálkodó szerve­zet valamennyi tevékenységének részeredményei tükröződnek. Éppen ez a komplex jellege tette alkalmassá a vállalati nyereség tömegét arra, hogy a vállalati gazdálkodás átfogó, a gazdaságirányítási rendszerrel összehangolt központi célkitűzésévé váljon. Gazdálkodó egységeink által elért nyereség tömegét a 2. sz. melléklet tartal­mazza. A nyereség tömege a vizsgált ágazatokhoz tartozó vállalatainknál 3 év alatt 385,13 MFt-al, mintegy 66,85 #-al növekedett. A jelen­tós növekedésben szerepet játszik, hogy az^1980. évi termelői ár­rendezéskor vállalataink szerényebb nyereséget értek el. I.

Next

/
Thumbnails
Contents