MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 24.
658. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kiszely Béla, Hajas János); jelentés az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál lefolytatott pártvizsgálatról. - 2. Jelentés a város kereskedelmi és vendéglátóipari egységeiben működő pártalapszervezetek munkájáról, a Politikai Bizottság 1972. december 20-ai határozata alapján. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat az 1983. II. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 4. Különfélék: tájékoztatás úttörőtábor építéséről, iskolai tűzesetről, a megyei Vöröskeresztnél várható személyi változásokról.
Kovács János elvtárs: A jelentés lényeges társadalompolitikai területről ad számot, objektíven és reálisan hozza az eredményeket és gondokat is. E területen dolgozóknak közvetlen a kapcsolata a hazai és külföldi vásárlókkal egyaránt. Ha ezek a pártszervezetek olyan ideológiai munkát végeznek, hogy meg tudják értetni az e területen dolgozókkal, hogy ok a mi politikánk szószólói is, a magatartásukon keresztül tudnak véleményt alkotni az ide látogatók a szocializmusról a társadalmi valóságunkról, akkor ez a megállapítás lehet pozitiv, de lehet súlyos is. A kereskedelemben es a vendéglátásban a politikai nevelőmunkára kell, hogy ügyeljenek a párttagoknál és a KISZ-tagoknál egyaránt. Az ide érkezők nemcsak dicsérnek, hanem birálnak is bennünket.Az idegennyelv tanulással is igen rosszul állunk. A titkári értekezletre ? ahol ismertetésre kerül az anyag^hivjuk meg a Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatóját, párttitkárát és KlSZ-titkárát, hogy ők is lássák milyen gondokkal küzd a párt. Szarvas Aladárné elvtárs: A jelentés korrekt, számot ad a gondokról, egyben segitséget nyújt azok megoldásához. Egyetért Varjú és Kovács elvtársak által elmondottakkal, valóban sokszor találkozunk udvariatlan kiszolgálással, de azok okait már kevésbé ismerjük. Légrádi Lajosné elvtárs: A fluktuáció a kereskedelem- és vendéglátásban átlagosan 30 %^körül van. Ennek számos oka, többek között az átlagosnál nagyobb arányú a fizikai munka /gondokat lát a kisgép-ellátottság területén/. Problémát jelent, hogy a szakmunkásutánpótlást elsősorban a nők köréből tudják biztositani, akiket a családi körülmények sokkal hamarabb elszólítanak munkahelyükről. A gyes-en lévők az ágazatban kb. kétszer annyian vannak, mint más népgazdasági ágakban. Hozzájárul az átlagostól nagyobb munkaerővándorláshoz a bérek viszonylagos alacsony volta is, ez elsősorban az eladókat és pénztárosokat érinti. Bérük kb. 70-75 a más ágazatokban dolgozó szakmunkásokéhoz képest. Probléma az alapszervezetek munkájában, hogy mind a gazdasági kérdéseket, mind pedig a tömegszervezetek munkáját átfogóan elemzik, kevesebbet foglalkoznak olyan részkérdésekkel, amelyek meghatározóak, és amelyekből általánosítani lehetne az egész vállalatot illetően, így van ez pl. a KISZ-munkánál is. Tevékenységüket egészében vizsgál jákj igy előfordul pl. hogy nem látják kellően tömegbefolyásuk alakulását, ami végül kihat a pártépitő tevékenységre is. Egyétértek Kovács elvtárssal, valóban nagyobb gondot kell forditani a hálózatban dolgozók ideológiai, politikai nevelésére. Mindazok a problémák, melyek a téma napirendre tűzése kapcsán felmerültek azt jelzik, hogy az ágazatban dolgozó alapszervezetek nagyobbik része még nem lát kellően a politikai munka mélyére. Ugyanakkor a pártbizottság apparátusának is differenciáltabb segitséget kell nyújtania^ a kongresszusi ciklus végén eredményesebb káderelőkészitő munkát kell végezni.