MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 3.

657. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Gecse Ildikó, Bálint György, Antal József, Szabó János); javaslat kormánykitüntetés adományozására (Grégász József, Berencsi Jánosné, Takács László); tájékoztató a Heves Megyei Patyolat Vállalat igazgatója ellen hozott fegyelmi határozatról (Bulhardt Mihályné); javaslat párttitkári funkcióba történő megválasztásra (Rapcsók Ferenc, finommechanikai vállalat). - 2. Jelentés az ipari szövetkezetek gazdasági és tömegszervezeti vezetésének együttműködéséről, a pártszervek gazdaságpolitikai munkát javító tevékenységéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1983. II. félévi üléstervére, javaslat a végrehajtó bizottság tagjainak II. félévi látogatási tervére. - 4. Tájékoztató az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések I. féléves teljesítéséről. - 5. Különfélék: Macon (Franciaország) testvérvárosból delegáció érkezése.

A jóváhagyott gazdasági tervfeladatok teljesítésére való mozgósításban az elvi iránymutatásban, ellenőrzésben a párttitkárok, partvezetőségek által végzett munka a rátermettség, felkészültség függvényében eltérő, s ez érezhető a pártcsoportok működésében, működtetésében is. Szövetkezeti pártszervezeteinknél a pártirányitás a formai követelmé nyeknek megfelel ugyan, azonban az általuk folytatott gyakorlat ered ményessége, súlya általában elmarad a kívánatostól és a"szükségestől. így tehát a szövetkezetek jó gazdasági eredményeinek elérésében a legtöbb esetben nem a pártalapszervezet irányító, ellenőrző tevékenysége a legtudatosabb befolyásoló tényező. A pártmunka e területének egyértelműen gyenge voltát tapasztalhatjuk pl. a Cipőipari, a Ruhaipari és az Épületkarbantartó Szövetkezet pártalapszervezeténél, ahol a pártmunka átlátni, megérteni törekszik, de befolyásolni még alig képes a gazdasági vezetés tevékenységét A pártalapszervezeti taggyűlések aktivitása, problémafelismerése, a megoldás keresése és a határozathozatal, illetve feladatmeghatározás ipari szövetkezeteinknél erősen függ a napirendektől, az előadók tájékozottságától, a témák "emberközelbe vitelétől", A gazdasági feladatok, életszínvonalat érintő, vagy a szűkebb környezeti körben mozgó társadalmi kérdések megvitatásában, megtárgyalásában általában részt vesz a párttagság. Az ideológiai kérdések iránt azonban alacsonyabb az érdeklődés, többségében az előadás vagy "felolvasás" meghallgatása történik az alapszervezetek taggyűlésein. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a tárgyalt ideológiai témák elvontan kerülnek ismertetésre, túlságosan elméletieskedő módon /példa erre a Ruhaipari Szövetkezet^ Nem hozzák a problémakört kellően érthető formában emberközelbe, nem aktualizálnak eléggé, nem adnak választ napjaink ideológiai problémáira, igy nem is tudják a szükséges módon és mértékben segíteni a felvetődő kérdésekben a tagság eligazodását sem. Az elvi irányítás színvonalának, a kádermunka minőségének megítélése kapcsán kell kihangsúlyozni, hogy ugy a j-avaslattevő szerveknek, mint a választó tagságnak nagyobb felelősséget kell tanúsítania a vezetői megbízásokra, kinevezésekre alkalmasnak vélt személyek kiválasztásában. Ennek szükségességét támasztja alá a Cipőipari,. Ruhaipari Szövetkezet alapszervezetének tevékenysége, de mint javítandó pártmunkáról szólhatunk akár a Háziipari, akar az Épületkarbantartó Szövetkezetek esetében is. Az ipari szövetkezetek átlagánál jobban funkcionáló pártalapszervezetekben /UNISZERV, FÉMELEKTRO/ a parttagok szinte teljes körűen rendelkeznek különböző pártmegbizatasokkal, aminek többnyire eleget is^ tesznek. Amellett, hogy ezek között még mindig megtalálhatók a formális, általhosságokban mozgó feladatok, változatlanul gondot okoz a termeléssel, gazdálkodással, a gazdasági tevékenység javításával kapcsolatos pártmegbizatások alacsony száma. A gyengén funkcionáló alapszervezeteknél is van pártmegbizatása a párttagoknak, de a számonkérés, értékelés rendszertelensége nem segíti elő az igényesebb és eredményesebb munkavégzést.