MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 3.

657. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Gecse Ildikó, Bálint György, Antal József, Szabó János); javaslat kormánykitüntetés adományozására (Grégász József, Berencsi Jánosné, Takács László); tájékoztató a Heves Megyei Patyolat Vállalat igazgatója ellen hozott fegyelmi határozatról (Bulhardt Mihályné); javaslat párttitkári funkcióba történő megválasztásra (Rapcsók Ferenc, finommechanikai vállalat). - 2. Jelentés az ipari szövetkezetek gazdasági és tömegszervezeti vezetésének együttműködéséről, a pártszervek gazdaságpolitikai munkát javító tevékenységéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1983. II. félévi üléstervére, javaslat a végrehajtó bizottság tagjainak II. félévi látogatási tervére. - 4. Tájékoztató az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések I. féléves teljesítéséről. - 5. Különfélék: Macon (Franciaország) testvérvárosból delegáció érkezése.

Többségüknél a tömegszervezeti vezetéssel megfelelő partneri viszony alakult ki, van viszont olyan szövetkezetünk, ahol ez a kapcsolat - átvezető és egyes tisztségviselők felkészültségbeli és emberi, vezetői tul aj dons ágbeli hiányosságai miatt - nem problémamentes /pl. a Cipőipari Szövetkezetnél/ A választott testületek munkavégzését ezeknél a szövetkezeteknél a középvezetők és a tisztségviselők együttműködésének, egymásra támaszkodásának hiánya szintén jellemzi, aminek oka ugyancsak a gazdaságvezetői és tisztségviselői magatartás hiányosságaira vezethető vissza. A szövetkezeti fórumok működtetésének vázát a szövetkezeti töí&ény, tartalmát a munkaprogramok adják meg, amelyek az esetek többségében a kitűzött határidőnek megfelelően, az előirányzott témákkal meg is valósulnak. A gazdasági döntések, tervek, programok, munkaverseny-értékelések, beszámolók, mérlegismertetések, stb. a munkahelyi tanácskozásokon, vezetőségi üléseken, létszámtól függően küldöttgyűléseken, illetve közgyűléseken - általában Írásos előterjesztés formájában - ismertetésre és megvitatásra kerülnek. A különféle fórumokon a dolgozók aktivitása, vitakészsége eltérő, esetenként azonban formálissá is válik az érdeklődés, vélemény-nyilvánitás hiányában. Ennek oka a vezetők testületek elé kerülő előterjesztésének, a dolgozók témakörrel kapcsolatos ismereteinek, néha a tulajdonosi szemléletük hiányosságaiból adódik, de egyes esetekben a közömbösség is szerepet játszik. A szövetkezeti fórumok, választott testületek működésének pozitiv példáival találkozhatunk az UNISZERY, a FÉMELEKTRO , a Technolux, és az egri Háziipari Szövetkezeteknél, ahol ugy a tárgyi, mint a személyi feltételek megfelelő szervezés mellett hozzájárulnak a szövetkezeti élet eredményességéhez. A szövetkezeti bizottságok jól élnek a jogkörükkel, szolgálva a jóléti, szociális, művelődési, érdekvédelmi feladatokat, együttműködnek a társadalmi és gazdasági vezetőkkel, társtestületekkel /Nőbizottság, Döntőbizottság/ A szövetkezeti sajátosságokhoz kapcsolódóan kiemelt szerepkörrel rendelkeznek a Felügyelő Bizottságok, amelynekszövetkezetenkent eltérő színvonalon tudnak megfelelni. Jónak minősíthető az UNISZERV, a Technolux és a FÉMELEKTRO szövetkezetek ezen bizottságainak működése, munkájuk megfelel a funkciójukból adódó követelményeknek. A szövetkezetek többségénél azonban több szakmai ismeret* nagyobb vezetői igényesség és segítség szükséges ^ahhoz, hogy nagyobb aktivitással, szélesebb sikon legyenek "felügyelő gazdái" a szövetkezet működésének. A szövetkezeti KISZ-szervezetekben folyó mozgalmi élet csupán az ipari szövetkezeteink kisebb részénél közelíti meg a megteremtett működési lehetőségek és reális elvárások szintjét. Sürgős és határozott előrelépésre van szükség a Cipőipari Szövetkezet KISZ-szervezetének ezirányu munkájában, a Háziipari Szövetkezetnél pedig a KISZ-vezetés személyi feltételeiben bekövetkezett változásnak kell eredményesebbé tennie az ifjúság körében végzett tevékenységet • A kiragadott két példán tul valamennyi szövetkezeti KISZ-szervezetnek fontos feladata, hogy növelje tömegbefolyását, szervezettségét, fejlessze tovább politikai munkájának tartalmi vonatkozásait, fokozza a helyi gazdasági célkitűzések megvalósítására mozgósító erejét a fiatal dolgozók körében.