MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
5/ A_ város alatti pin cerendszer : Az ezredfordulóig be kell fejezni a város alatt nuződó pincerendszer feltárásának, megerősítésének, tömedékelésének programját. Az értékes belső kiképzésű pincék megtartása,, belső kialakítása és hasznosítása továbbra is indokolt* A pincék állagromlásának megállítása érdekében szükséges a csapadék és szennyvízcsatorna, valamint a szilárd burkolatú úthálózat kiépítésének folytatása az alápincézett területeken, 6/ Közigazgatás: A társadalmi folyamatok együttes hatása a járási funkciórendszer kiszorulásához vezet. Ennek oka a gazdaságirányítási rendszer megváltozása, a települések önállóságának növekedése, a szövetkezet-felügyeleti hatáskörök állami szintre emelése. Nyilvánvalóvá vált, hogy járási szinten nem integrálódik már olyan érdek, amely területi kifejezést igényelne. EZEI szemben egyre inkább elismerik a városkörnyéki érdeket. A ^városkörnyéki igazgatás további kiszélesítése mind gazdaságirányítási; mind államigazgatási szempontból előremutató, egyben kiindulópontja lehet a területi beosztás egésze átalakításának is. Átjárási hivatalok érdekközvetitési tevékenységét egyre inkább a megyei és községi kapcsolatrendszer stabilitásához fűzött érdek veszi át es szükségessé teszi a községek addiginál jóval nagyobb önállóságát. A változás várható iránya az, hogy a városok mindinkább átveszik a székhelyközségek funkcióit és nagy kiterjedésű körzetek központjaként igazgatják a vonzáskörzetet. Fő feladat a továbbiakban a jelenlegi keretek között egyszerűbb, hatékonyabb, a társadalmi és gazdasági fejlődést jobban szolgáló tanácsi igazgatás megteremtése. Az adott időszakban más-más tartalmú intézkedéseket,, módszerbeli megoldásokat követelő és az igazgatás egyik vagy másik területét előtérbe állító /lakásgazdálkodás, magánerős lakásépítés,stb/ irányítási módszereket rugalmasan kell alkalmazni. Ehhez növelni kell a szervezet egységesebbé válásából adódó előnyök kihasználását, a testületek és tisztségviselők kezdeményező szerepét. Fejleszteni kell a hatósági eljárást,és az ügyfélszolgálati iroda tevékenységét bőviteni kell. A mindenkori feladatoknak •megfelelően kell átalakítani a szakigazgatási szervek rendszerét, /pli. összevonások/ A szakigazgatási intézmények vonatkozásában olyan szabályozás válik szükségessé, amely a tanácsi szakigazgatási szervezet külön részét képezné, és általános tanácsi irányítású szakigazgatási szervek utján valósulna meg.
