MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
3. Termelőágaza tok: a/ Ipar ; A gazdasági fejlődés napjainkban - de még inkább a jüvőre nézve - a legfontosabb arányok gyors és könnyű érzékelhető változása helyett a nehezebben áttekinthető szervezési és minőségi változások kerültek előtérbe. A hosszutávu feladatmeghatáraásnak ma sokkal nagyobb bizonytalansággal kell szembe néznie, mint a rövid távú tervezésnek, nivel sok^társadalmi és gazdasági folyamat hosszutávu alakulását inkább prognosztizálni, mint meghatározni lehet. A hosszutávu feladatmeghatározás elsősorban a fő gazdasági céloknak a társadalmi folyamatokkal összhangban történte kitűzésére törekedhet, a gazdasági feladatokat a hosszabb időszakra szóló követelmények és feltételek alapján határozhatja meg, támpontot adva es irányt szabva az aktuális döntésekhez, a középtávú tervek kidolgozásához. A mindenkori gazdaság és táráádalom az adott technológiaigazdasági-társadalmi fejlettségi szint függvényében aknázza ki egy területegység adottságát. Ebből eredően a feladatmeghatározás legfontosabb szemléleti alapja a város környezetével folyamatos kölcsönhatásban álló - nyitott rendszerként való kezelése volt. Eger város, ezen belül ipara számára sajátos fdtétel és követelményrendszert képeznek azok a népgazdaság fejlődésének belső- és külső feltételeiben bekövetkezett tartós hatású változások, amelyek a következőképpen körvonalazhatók: - A termelési tényezők korlátozottságai miatt szigorúbbak a hatékonyság követelményei; - halaszthatatlanul ki kell bontakoztatni a város ipari arculatát meghatározó gazdasági egységek rugalmas alkalmazkodóképességét világpiaci szinten; - ésszerűbb munkamegosztásra van szükség a gazdálkodó szervezetek között; - a szükségletek kielégitésében nagyobb szerephez kell juttatni a dolgozók kezdeményezéseit, mint természetes gazdasági és társadalmi erőket. Eger és az egri középfokú vonzáskörzet iparának távlati munkaerőigénye kielégitő. A körzet iparosodottsága, r iparának ágazati,szerkezeti és területi elosztása hosszútávon megfelelőnek tekinthető. A térség iparában foglalkoztatottak számának csökkenése irányéiban a hatékonysági követelmények hatnak. A felszabaduló munkaerő tercier ágazatban történő foglalkoztatása indokolt. A város meglévő ipari adottságainak jelentősége a népgazdasá-^ gon belül a távlati időszakkal tovább nő. A népgazdaság külsőós belső egyensúlyának megteremtése időszakában a stabilitást azok a termelőegységek fogják jelenteni, amelyek tevékenységük révén a jelenlegi termelési szerkezet és a távlati versenyképes, valamint a mainál szelektívebb termelési szerkezet közötti hidat képeznek, illetve azok, melyek fajlagos anyag és energia felhasználásban felzárkóznak a nemzetközi színvonalhoz.
