MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.

650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.

c/ Életszínvonal - Aletmód: A városban élő lakosság életszínvonalának várható alakulását a foglalkoztatási* jövedelmi- és fogyasztási színvonal, valamint az infrastrukturális szféra változásai szabják meg. Számolni kell - az ösztönzőrendszer változtatásával - a szabad munkaerő /pl. háztartásbeli nők/ mobilizálódásáyal, a nyugdíjkorhatáron felüli népesség gazdasági aktivitásának fokozódásával. A jövőben várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a munkatermelékenység növelése is az életszínvonal anyagi megalapozásában. Ehhez szükséges a foglalkoztatottak szakképzettségi szintjének emelése, az iparszerkezet további korszerűsítése, a rekonstrukciók folytatása, gépesítés és anyagmozgatás korszerűsítésével a nehéz fizikai munka súlyának";radikális csökkentése, a szükÜlŐ munkaidőalap intenzivebb kihasználása* Fel kell készülni arra, hogy a munkaképes korú lakosságra az eltartottak arányának emelkedése, a családnagyság csökkenése és a családszám emelkedése fokozott terheket ró. A lakosság reáljövedelme a vizsgált időszakétól dinamikájában eltérő, átlagosán hasonló ütemben fog nőni. A^társadalmi juttatások belső szerkezete a kollektív fogyasztás irányába tolódik el. A gyermekneveléshez való társadalmi hozzájárulás differenciáltán tovább fokozódik. A nyugdíjrendszer stabilitása mellett különösen az alacsony nyugdijak emelkedésével lehet számolni. A munkások és alkalmazottak anyagi ösztönzésének rendszerében markánsabbá válik az érdekeltségi rendszer differenciált alakítása, és következetesebben érvényre jut a munka szerinti elosztás elve. Ezekkel szinkronban az eddigieknél jobban differenciálódó szükségletekre kell számítani. Legdinamikusabban a lakásra és a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások fognak emelkedni. A városban folyó beruházásokból növekedni fog az infrastruktúra részesedése. A lakásépítés,az ut- és közműhálózat fejlesztése előreláthatólag hosszú ideig elsőrendű feladat marad. Várható a magánerős lakásépités számának dinamikus emelkedése. Az oktatás, művelődés mindinkább a sokoldalúan képzett munkaerő biztosítását és a munkaképes állapot megőrzését szolgálja. Az óvodai és bölcsödéi ellátást - ha szükséges - a funkciók átcsoportosításával is teljeskörüvé kell tenni. Az egészségügyi ellátásban a betegség megelőzési és a gyógyító funkciók javuló színvonalú ellátására kell törekedni. Az idősekről való gondoskodás a szociális ellátás feltételeinek további javitását igényli. A kereskedelmi és vendéglátóipari ellátás fejlesztése elsősorban az alapellátást szolgáló hálózat intenzivebbé^tételét, valamint az idegenforgalom korszerű fogadási feltétebeinek megteremtését biztosítsa.