MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.

650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.

HOSSZUTÁVU KONCEPCIÓ A9S3 - 2000/ a/ A népesség száménak alakulása; A helyzetelemzés adatai bizonyították, hogy a népesség növekedés, 10 éves periódusonként! átlaga eléri a 25 #-ot. Amennyiben ez a növekedési ütem marad /a/ alternatíva/, • 1990-ben 73*-74 ezer fő* • 2000-ben 91-92 ezer f5 a város lakossága. Amennyiben á tendencia jelentősebb mérséklődését tételezzük fel* elsősorban a vonzáskörzet népesség ellátó- és megtartó képességének fokozódása* a gazdaság fejlesztésében az intenzív ut térhódításai valamint a városban a beépitésre alkalmas uj területek korlátozott volta miatt reálisnak és kívánatosnak a b/ alte.rftativa képzelhető el, mely szerint: = 1990-ben a város lakossága 70-71 ezer fő, = 2000-ben a város lakossága 75-76 ezer fő. Ez a napjainktól 1990-ig terjedő időszakban 13 %-os, 1991és 2000.között 6,6 $-os népességnövekedési ütemet jelent. A természetes szaporodásból adódó népesség gyarapodás 19902000. között 4,9 &-ot kitölt, tehát a népesség beáramlás 2 % alatt kell hogy maradjon. Szükséges tehát az aglomerálódól környezetnek a várossal öszszehangoltabb, gyorsütemű fejlesztése, a vonzáskörzetbe tartozó erőforrások fokozott helybeli felhasználása, az ingázó forgalom feltételeinek javitása. Megfontolt lakáselosztasi, telekjuttatási és hitelnyújtási politikával a növekedési ütem b/ alternatívájának feltételeit javasoljuk megteremteni. Mindezek a bevándorlási folyamat lassulását eredményezhetik. b/ A foglalkoztatottság alakulásai a népesség gazdasági aktivi tása: 1 Eger lakónépességének és összetételének jövőbeni alakulását az elmúlt két évtized eltérő tendenciákat magában foglaló népesedési viszonyai döntően meghatározzák. Mind a hatvanas évek kedvezőtlen, mind a hetvenes évek kedvezőbb népmozgalma a hosszutávu demográfiai folyamatokban érvényre jut. A születések számának csökkenésében a szülőképes korú nők legtermékenyebb 20-29 éves korcsoportjában bekövetkező változás játsza a főszerepet. Ezek létszáma 1990-ig folyamatosan csökken és csak ezután emelkedik. Az időskorúak növekvő száma pedig az időszak egészében viszonylag magas halálozási arányt eredményez. Mindezt a gazdasági környezet hatásai tovább differenciálják. Az 1970-es évtized magasabb élveszületési évjáratainak a középfokú oktatásba kerülésével a munkaképes korú népesség száma azonban várhatóan a demográfiai cserét meghaladóan növekszik. Ennek hatása 1987-től esedékes. A munkaképes korba lépés, illetve onnan kilépés \e korcsoport létszámat kb. 3,5 ezer fővel bőviti az ezredfordulóig.