MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
- 3."> - Szemétszállítás, hulladékelhelyezés: Az elmúlt 10 év alatt az intézményes szemétszállításba bevont lakások darabszáma több mint 10 ezerrel^emelkedett. Jelenleg e körbe tartozik a város lakásállományának több mint 90 #-a. A városi háztartási szeméttároló telep, amely korábban az Egerszalók-egerszóláti ut elágazásánál volt ? a kedvezőtlen környezeti hatások és kapacitásának kimerülése miatt felszámolásra került. Az uj szemétlerakóhely kialakítására 1982-ben került sor a Makjány-dülő elhagyott tufakő bányáiban. Következtetés: A belvárosból kitelepített ipari üzemek és a fütésszerkezet környezetkímélő kialakítása jelentős javulást hozott a város levegőszennyezettségének alakulásában. Az öntöde Vállalatnál környezetbarát technológia bevezetésével, a felnémeti örlőüzemben - környezetvédelmi alapból is támogatottan - végrehajtandó rekonstrukció segitik elő a levegő szennyezettségének csökkenését . A felszíni és felszín alatti vízkészlet védelmét elsősorban a megelőzés eszközeivel lehet és kell biztosítani, különösen indokolja ezt a rendelkezésre álló édesviz-készlet korlátozóit voltai 1 A háztartási hulladék elhelyezését az 1982-ben megnyitott uj lerakóhely hosszútávon biztositja. Megoldatlan továbbra is a bontásból eredő épitési törmelékek elhelyezése. Megoldásra váró^feladat valamennyi háztartás bekapcsolása az intézményes szemétszállításba. 5. A város alatti pincerendszer: 1968-ban kezdődött meg Egerben a földalatti pregrendszer feltárása. Azóta a feltárt pincerendszer hossza meghaladja a 130 km-it. A pincék okozta veszélyhelyzet felismerése és feltérképezése az 1968-72-es időszakra esik, 1973-75. között évi 10 millió Ft-ot kaptunk központi keretből a legsürgősebb feladatok megoldására. 1980.végéig 667 millió Ft-ot fordítottunk a pincemunkálatokra. A pincék állagromlását elsősorban a viz idézte elő. /a dinamikus hatásokon és a természetes kőzetromláson tul/' A vízvezeték épitésével megszűnt kutak használata - mesterséges talajvízszint süllyesztés -, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése nem történt ebben az ütemben, igy a pincék elvizesedtek. Eger városban 1980. végéig: - eltömedékelésre került 159.877 lgm3, - megerősítést nyert 27.060 n2 pince. A r pinceszakadások következményeként statikai szakvélemérjek alapján 116 db lakást és 21 közintézményt kellett életveszélyessé nyilvánítani. A megerősített pincék hasznosításra kerülnek. Ilyenek pl. a Taverna, a Finomszerelvénygyár pinceklub, a Grónay utcai pincerendszer kiskert tulajdonosok részére, a Székesegyház alatti pince múzeumi célra.
