MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
A fürdő látogatottsága a sauna és solárium üzembehelyézésével várhatólag növekedni fog. Jelenleg ugyanis nam a legkedvezőbb, A tapasztalat az, hogy a látogatottság a.lakások komfortfokozat váltásával fordított arányban csökken. Ajstrand funkcionális felépitése jó. Az elmúlt években történt bővítés folytán a viz- és zöldfelület aránya kedvezőnek mondható. Napos és árnyékos helyek aránya megfelelő. Kiültetett növényzetanyaga gazdag, külön érdekessége a botanikai medence, melyben forróégövi növényeket mutatnak be. A strand tovább nem bővíthető. k/ Idegenforgalom: A város az elmúlt évtizedben egyre jelentősebb szerepet töltött be az ország idegenforgalmi látogatottsága és keresettsége tekintetében* Ez' többek között az 1026/1971-es kormányhatározatnak is köszönhető, mely a Mátra-Bükk régió idegenforgalmi központtá történő fejlesztését irányozta elő Egerben és környékén. A város vonzástényezői - adottságai - külön-külön nem egyedülállóak, de együttesen /történelmi műemlékek, gyógyvizek, szőlőés borkultúra/ vizsgálva megállapítható, hogy ugy hazai* mint nemzetközi vonatkozásban érdeklődésre tarthatnak számot a jövőben is. A jelenlegi4 mintegy 1,5 millióra becsült éves idegenforgalom egyharmada külföldi, ezen belül döntő a szomszédos országok látogatóinak száma. Következtetés.: S nagyszámú idegenforgalom fogadását a kereskedelmi szállásférőhelyek összetétele miatt nem tudjuk a felmerült igények szerint mindenkor kielégiteni. 1/ Kereskedelem, vendéglátás: A vizsgált időszakban Eger város kereskedelmi- és vendéglátási szerepköre bővült, tárgyi feltételei jelentősen javultak. Városunk a megyei kereskedelmi forgalomból 1982-ben 26,7 #-kal részesedett. Alakulását befolyásolja, hogy a város kereskedelme nem csak 62.000 fős lakosságát, hanem a vonzáskörzethez tartozó további közel 60.000 fő, és az idegenforgalmi szezonban idelátogatók ellátását is szolgálja. Az utóbbi időszakban a hálózatfejlesztéseknél figyelembe vették az uj lakótelep és a peremkerületek lakosságának kereskedelmi és vendéglátóipari egységek telepítésére vonatkozó igényét. /Lajosváros - Bástya ABC; Felnémet - ABC Áruház; Csebokszári^ lakótelep - ABC áruházak ? zöldség-gyümölcs boltok, eszpresszók/ A bővítések ellenére a varos néhány területének ellátása még nem megoldott. /Csákó, Tihamér ? Hajdúhegy/. Az üzlethálózat fejlesztésének fiönto többsége továbbra is a belvárosban történt. Jellemző a város kereskedelmére, hogy az 1981ben átadott két létesítmény /MÁGNES-Müszaki Áruház, Belvárosi ABC/ kivételével nem alakult ki nagy alapterületű bevásárló központ , A Tüzelőszer- és Épitőanyagkereskedelmi Vállalat uj telephelyre történt költöztetésével javultak az értékesités feltételei, azonban az árukészlet nem felel meg a lakossági igényeknek sem volumenben, sem pedig összetételben.
