MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
A város vízvezetékkel ellátott utcáinak aránya 98 %. Mindössze 11 utcában nincs vizhálózat. A közműves vízellátásba bekapcsolt lakások száma 18.570' Vizszállitó- és tározó berendezések: A termelt viz szállítására jelenleg 138 kn vezetékrendszer saáLgál, részben kör, részben ágvezeték formájában. A hálózat anyaga öntött vas, azbeszt cement és műanyag. A domborzati viszonyok miatt a vizmürendszer két alap és két emelt zónával üzemel. A viz tárolására 6.600 m3 tározó tér áll rendelkezésre. 1970. és 1980. között 47,7 km vizhálózat épült. Sze n nyvízelvezetés: A szennyvízhálózat egyidős a vizmü keletkezésével. 1927-ben épült az első csatornarendszer, mintegy 21 km hosszban és a 6000m3/napkapacitású szennyvíztisztító telep. Fejlődés a 60-^as évek végétől tapasztalható, de csak csatornaépítés terén, mert az időközben megnövekedett szennyvizmenynyiséget még 1977-ben is a 6000 m3/nap kapacitású telep fogadta. Áttisztítás hatásfoka a közben elvégzett kisebb javítások ellenére is messze alatta maradt a követelményeknek. A város csatornahálózata elválasztó rendszerű.,A hálózat hossza 72 km. A lakosság 56 #-a él közműcsatornával ellátott területen. A^város csatornahálózatlan területei a laza beépítésű családi házas perem-kerületek és Felnémet városrész. A keletkező szennyvizek tisztítása az elmúlt években üzembehelyezett 22.000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító teleppel megoldott, ugyanis jelenleg á keletkező szennyvíz mennyisege 14.000 m3/nap. Gondot jelent, hbgy a városnak jelenleg egy szennyvizfőgyüjtő csatornája van,^az un. északi, ami túlterhelt és helyenként nyomás alatt szállítja a szennyvizet. Felszíni vizalvezetés: = Gsaoadékviz_csatorna: A város jelenlegi csapadékvíz csatorna hálózatának hossza 80 km, 1970-1980-ig 22,3 km csatorna épült. Az elmúlt évtizedben a lakótelepek építése mellett a város^alatt húzódó pincerendszer állapotromlásának megakadályozása is indokolta a csatornaépítés ütemének fokozását. Jelenleg a város csapadékvíz csatorna ellátottsága, annak állapota és kapacitása a követelményeknek nem felel meg,, = Nyilt_vizfolyasok^ A város egész területén keresztül húzódó Eger-patak a Bükk nyugati és a Mátra keleti nyúlványainak csapadék és forrás vizeit vezeti el, és befogadója a város valamennyi vízelvezető rendszerének. A patak belterületi hossza 9,2 km. 1970-től rendezési tervek alapján folyamatosan történt és f történik a mederrendezés, a déli szakasztól kiindulva a folyásirány felé. Jelenleg a belterületi szakaszon a nagytályai duzzasztótól kezdődően a Rákóczi uti hidig a. viz biztonságos^ AL_ elvezetésére alkalmas a meder. A további, a város_E-i f határáig terjedő mederszakasz rendezése pénzügyi fedezet függvénye.
