MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.

650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.

b/ Lakásfenntartás: 1982..évben a város lakásállománya 20.554 db. Megoszlása építtetők,- illetve tulajdonosok szerint a következő: - tanácsi és egyéb állami lakás: - OTP, társas és szövetkezeti lakás: - magánerős, családi lakás: összesen: Ebből közel 13.000 db lakás 1970. előtt épült» 1970-től az állami tulajdonú lakások nagy részét a belvárosi lakások tették ki. Az időszak lakásfenntartási feladatait elsősorban a tömbrekonstrukciók során végbement felujitások képezték. Az időszak alatt az állami lakóház felújításához és fenntartásához szükséges kivitelezői kapacitás biztosított volt, azonban megfelelő pénzügyi források hiéhya miatt a felújítás volumene a szükségeshez képest jelentősen lemaradt. Vonatkozik ez különösen a történelmi belváros lakóépületeire. A pénzügyi nehézségeken tul teöndot jelentett az átmeneti lakások hiánya, mely sok esetben késlatette a kivitelezés megkezdését. A vizsgált időszakban az OTP szövetkezeti és társas lakóházépítés volumene jelentősen nőtt, a teljes lakásállományból 19

Q-0. végére cca 60 %-ot képvisel. Tekintettel az épületek fiatal korára, a IV. és V. ötéves terv időszakában az ebbe a kategóriába tartozó lakóházfenntartás nem jellemző, szervezeti, műszaki problémák nem jelentkeztek. A fenntartás pénzügyi fedezetét a saját erő és az OTP által nyújtott hitel biztosítja. A felújítási munkák szervezeti és műszaki háttere csak a kis nagyságrend miatt volt az eddigiekben biztosítva, az egyre növekvő feladatok az 1970-es évek végére már azt jelentek, hogy a felújítási kapacitás jelentős bővítésére lesz szükség. A magánerőből megépült családiházak száma az időszak alatt jelentős hányadot nem képviselt. Egy részük átépítés utján valÓBult meg, csökkentve a lakóházfenntartással kapcsolatos feladatokat. A családiházak felújítása OTP hitelnyújtással, túlnyomórészt házilagos kivitelezéssel történt, szervezett építőipari kapacitást nem kötött le. A 15-20 éve építési tilalom alá került területéén gondot jelent, hogy a lakóépületek állaga erősen megromlott. Következtetések: A lakásfelújítás feladatai a jövőben folyamatosan és egyre erősebben jelentkeznek. Ez vonatkozik az állami, OTP szövetkezeti és a magánerőből megépült családiházakra egyaránt.