MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
Ágazati struktúra változása elsősorban a mezőgazdaság és a többi népgazdasági ág közötti arányeltolódásban nyilvánult meg. A mezőgazdaság az egyéb népgazdasági ágazatok munkaerő utánpótlásának fontos forrása volt. A mezőgazdaság részaránya csökkent, az ipar és az építőipar részaránya viszont emelkedett. Növelte súlyát a szállítás- és hirközlés, a kereskedelem és más ellátó tevékenység is. A munkaerőforrást is figyelembevéve a foglalkoztatási arányok azt jelzik, hogy lényeges mobilizálható munkaerőtartalékkal a megyeszékhelyiem rendelkezik. Az utóbbi években tehát a foglalkoztatottság szintjét és^a foglalkoztatottak összetételét, az utánépótlást majdnem kizárólag a meghaltak és nyugdíjazottak helyébe lépő fiatal^korosztályok létszáma és struktúrája határozta meg. A tanulmányaikat befejező fiatalok munkába állása f önmagában is befolyást gyakorolt az aktiv keresők foglalkozás és szakképzettség szerinti összetételére, minthogy a fiatal korosztályokhoz tartozók iskolázottsága jóval magasabb, mint a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókéi A városban élő munkaképes korú lakosságnak több mint háromnegyede /77 $-a/ dolgozik. Ezen belül a férfiak,83 #-a, a nőknek 79 foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktinak jelentős része a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló fiatalokból, rokkantakból, gyermekgondozási segélyen lévőkből tevődik Össze. Az elvben munkaerőtartalékot képező réteg, az "egyéb eltartottak 1 ' aránya a férfiak között már egy-két évtizeddel ezelőtt is jelentéktelen volt, a nők körében oédíg az 1970-es évek folyamán erősen lecsökkent. A háztartásbeliek jelentékeny hányada /1980-ban 52 #-a/ a 40 éven felüli, szakképzettséggel nem rendelkező nők közül kerül ki. Ezek viszont családi, egészségügyi és más okok miatt nem tudnak vagy nem akarnak munát vállalni. A város vonatkozásában is évtizedek óta tapasztalható alaptendencia, hogy az aktiv keresők között csökken a fizikai foglalkozásúak és ugyanakkor növekszik a nem fizikai /szellemi/ tevékenységet végzők aránya. A szellemi munkakörben dolgozók száma az 1960-1970. közötti időszakban még igen jelentós mértékben, majdnem kétszeresére emelkedett. Ez összefüggött az akkori viszonylag gyors gazdasági-műszaki fejlődéssel és hogy az egyre bonyolultabbá váló gazdasági folyamatok irányitása, tervezése növekvő számban igényelte a képzettebb munkaerő közreműködését. Az elmúlt évtizedben a korlátozó adminisztratív intézkedések hatására, a munkaerő utánpótlás csökkenése folytán a munkaszervezés javítására irányuló erőfeszítések eredményeként a f szellemi tevékenységet végzők számának^növekedési aránya /39 %/ jóval alacsonyabb volt, mint az előző évtizedben. A fizikai dolgozók létszámváltozása hasonló irányú volt, mértéke azonban lényegesen elmaradt a nem fizikai tevékenységet végzőkétől /1960. es 1970. között 5,1 #-kal, 1970. és 1980. között 5,6 #-kal emelkedett/.
