MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
EGER Heves megye székhelye, felsőfokú társközpont a festői környezetű Eger-patak É-D-i irányú völgyében épült 3 Északon a Bükk hegység, keletről, nyugatról annak elágazásai, délről az Alföld határolja* A város tengerszint feletti átlagos magassága 14-5-180 m, de a szegélyező dombsorok magassága is csak 250-260 m-ig terjedi A város az Eger-patak völgyében kb. 12 km hosszúságban és K-Ny-i irányban a domboldalak teraszain felkapaszkodva 2,5 3 km széleőségü, a tengerszint felett 160-200 m magasságig. Igy a völgyben végighaladva a dombsorok tetején megjelenik - a beépités felett - a zöldövezet, melynek megtartása kötelező. A város alatt 100-200 m-es mélységben töredezett mészkő fekszik, amely vetősikjában langyos es melegviz tör a felszínre. A többségében gyógyhatású források hőmérséklete 25-30 C „ Városunk az országhatáron belül és azon tul is a törökök ellen vivott hősies harcok által vált ismertté. A^barokk köti építészet emlékei ugyanakkor az ország legszebb városai közé emelték. Hírnevéhez hozzájárulnak az egri völgyben - vallis agriensis termelt nemzetközileg is ismert, illetve elismert tájjellegű borai. /. város az idők folyamán t8bb kisebb településből alakult ki; Szentmiklós 4 Szabadnely, Újváros, Tihamér, Álmagyar, Szőlőske, Oegléd. 1961-ben pedig Felnémet községet kapcsolták a városhoz Szerkezeti felépítése az évszázadok folyamán logikus rendben alakult ki, szerkezetellenes, erőszakos átalakítás f eddig nem történt. Különös értéket jelent a belváros hagyományos szerkezeti egysége. A város fejlesztésénél nehézséget jelent azonban az, hogy a belvárost körülvevő beépités is túlságosan tömör, a város homogén testét nem tagolja laza zöldfelület. A város felett az Eger-patak vízgyűjtő területe nagyrészt vízrekeszt ő, vagy rossz víztároló kőzetekből épül fel« Igy a meredek térszinten a hóolvadás, vagy nagyobb záporok vize a völgybe zúdul le. Ehhez a víztömeghez a patak esése kedvezőtlen, ezért a meder szabályozása az utóbbi évtizedekben elkerül hetetlenné vált. Geológiai szerkezetében a hegységperemi törések miatt hazánk földrengésveszélyes területei közé tartozik. Az Eger-patak a város területén gyakran változtatta medrét, igy a mai belváros területén mocsaras, szervesiszap lerakódásos területet képzett több szigettel. Ez a vár védelme szempontjából kedvező volt, de emiatt hosszú időn át a belváros nem volt beépíthető.
