MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

Jól mutatja a fejlődést és az igényt ugyancsak az elmúlt két év adata, mely szerint a szakközépiskolát és gimnáziumot 1109 munkás végezte el. A feladati rész tartalmában jól szerkesztett. A jelentésben megállapított problémák és gondok megszüntetését szorgalmazza. Farkas József elvtárs: A jelentés alapvető megállapításaival egyetértek.Reálisan fogalmaz jelentés a beiskolázással, a művezetővé történő kinevezésekkel kapcsolatban. Gond pl. a SZET-re való beiskolázás, nem szívesen vállalkoznak a továbbtanulásra. Szakmunkásokat nehezen lehet kiemelni, nem vállalják a magasabb beosztást, de KISZ-vezetői funkciókat sem, ezt a tényt több parlamenten megfogalmaztuk. Ott tartunk, hogy nem mi választunk KISZ-vezetőket, hanem, aki vállalja a megbízatást azt kell elfogadnunk. Bármennyire is elismerik a KISZ-munkát, vannak rendezvények, amelyek munkaidőben zajlanak és ezek súrlódáshoz vezetnek, a tervteljesités rovására megy, ami anyagiakban is megjelenik. A több szakma elsajátításával kapcsolatban, pl. a építőipar vonatkozásában megszűnt az ösztönzés, a gépipar vonatkozásában ezt kevésbé érzékelem, elmosódnak a határok. A fiatalok száma a KISZ-ben csökken, nem tudjuk, hogy hova lesznek, nem megoldott az átjelentkezésük, ebben a témában is előbbre kell lépnünk. A közéleti tevékenységük: a rendezvények túlságosan előkészítettek, szervezettek, nincs időnk a vita provokálására, ahol a vélemények kijöhetnének, nem is mernek egyesek megszólalni, igy kialakul az un. "ügyeletes hozzászólók" köre, amely károk, fékező hatásü. A KISZ párttag ajánlási munkája javult kb. 85-99 #-ban KISZ ajánlással kerülnek a partba, de sok helyen - a párt- és KISZ-szervezet nem ismerik a városi pártbizottság 1976-os vb. határozatát ezzel kapcsolatban. Elég sok párttag KISZ-tag kilép a KISZ-ből, a kérésünk az, hogy maradjanak és segítsek a munkánkat. A KISZ KB. által kiadott AIB. jogosítványt, amellyel a városban a KISZ-tagság 40-50 %-a rendelkezik - kb. csak a fele tudja használni. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének irányvonalát az 1983/1-es titkári tájékoztató helyesen szabja meg a KISZ-re vonatkozóan is. Az üzemi négyszög ülésekre meghívják a KISZ-titkárokat is. A tömegbefolyást lehet növelni a jó programmal, érdekeltséggel, a politizáló kedv növelésével. A közművelődéssel kapcsolatos megfogalmazásokkal egyetértek. Az Alkotó Ifjúság Pályázaton való részvételt ÁBI. PM. rendelet szabályozza, amely egyben az ösztönzés anyagi lehetőségét is behatárolja, kevés a jelentkező, mert egy I. helyezésű pályázatra 2.000.Ft-ot lehet fizetni, ahhoz viszont, hogy egyáltalán a pályázaton részt vehessenek sok energiát igénylő munkára van szükség. A betanított és segdémunkások vonatkozásában a szervezettségi arány nagyon rossz, a kereskedelemben és az építőiparban, ugy érzem, hogy sikerült a holtpontról kimozdulnunk. Ezekről a gondokról párttitkári értekezleten kellene szólnunk, kérni a segítségüket, mivel a KISZ készit fel a párttagságra és itt kell megalapznunk a fiatalok közéleti tevékenységre való alkalmasságát .