MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

Gondként jelentkezik a kereskedelemben a régi, elavult, s ezért felujitásra, bővitésre szoruló egységek munka- és szociális körülményeiben tapasztalható hiányosság, /eszközök hiányában még sokáig megoldatlan marad/ /4. sz. melléklet/ A követelményeket nem éri el a Patyolat mosodájának munka- és szociális körülményeinek szintje sem. A megfelelő szociális létesítményekkel való ellátottság hiánya, a rossz munkakörülmények elsősorban a kisebb üzemeknél jelentkeznek. A munkavédelmi célokra forditott összegek ágazati vizsgálata mutatja, hogy e területen a gépipar egységei tették a legtöbbet, ezt követi az élelmiszeripar, a mező- és erdőgazdaság. Az e célra felhasznált összegek nagyságrendje a könnyűipar- és a vendéglátóipar területén a legkevesebb. A munkakörülmények és a munkavédelem sokirányú fejlesztése, a jelentős anyagi ráfordítások ellenére 1976-hoz képest csak 3 %kai csökkent a balesetek száma, azonban a kiesett munkanapok száma azzal ellentétes tendenciát mutatva 13 #-kal nőtt. /tehát a balesetek súlyosabbak voltak/ A balesetek és kiesett munkanapok szempontjából a könnyűipar és a vendéglátás mutatói rosszak, talán összefüggés kereshető a munkavédelmi költségek alacsony szintje és a balesetek, valamint a kiesett munkanapok számának növekedése között. Protiéma, hogy ágazatonként eltérő'fontosságot tulajdonítanak a munkavé delemnek, nem kezelik a termeles es a gazdálkodás szerves ré szeként, s csak a nagyobb üzemekre jellemző a tervszerű, felvilágosító munka. Továbbra sem megoldott a nehéz fizikai munka kivánt szintű gépesitése, ezt egyértelműen igazolja a segédmunkások iránti magas igény városi szinten. A már megtett munkavédelmi intézkedések hatékonyságának növelése érdekében a munkafegyelem javitására, és a munkahelyi ellenőrzések /biztonsági intézkedések betartása/ folyamatossá tételére lenne szükség. A munkásosztály helyzetének elemzése kapcsán - mintahogy erre az irányitó pártszerveink határozatai is kitérnek - kiemelten, súlyának megfelelően kell kezelnünk a munkásnők és az ifjúmun kások munka- és életkörülmenyeit, a vezetővé valas es a beilleszkedés, a pályakezdés eredményeit, gondjait. 4. A városban foglalkoztatott- nődolgozók 4-2 #-a fizikai munkás. A társadalmilag szervezett tevékenység rendszerébe való bekapcsolódásuk legfőbb mutatója szakképzettségük jellege, szinvonala. Több központi és helyi intézkedés eredményeként fokozatosan emelkedett a munka melletti tanfolyamokon résztvevők száma. /Dohánygyár, Iparcikk/ Ennek ellenére a munkásnők szakképzettsége még mindig alacsony /5-25 #/» döntő többségük betanitott és segédmunkás.