MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

II. 1. A város munkás társadalmának termelő munkája, társadalmi, közéleti tevékenysége, erkölcsi- és politikai magatartása biztosítja vezető szerepének érvényesítését. Az elmúlt időszakban a munkások politikai öntudata fejlődött. Egyre több a széles látókörű, jól politizáló munkás. A különböző társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben tájékozottabbak, ismereteik bővültek. A munkások igénylik, hogy véleményüket elmondhassák, ami többségében megalapozott, reális, épitő jellegű. Politikai véleménynyilvánításuk differenciáltabb lett az elmúlt években. Növekedett nem csak a párttagság, hanem a fizikai munkáskollektiva egészének politikai érzékenysége. A többség reális képet alkot hazánk gazdaságának teljesítőképességéről, szánontartják, hogy a szervezetlen, a helyenként gyenge színvonalú vezetés, a szellemi teljesítmény gyakorlatba való átültetésének lassúsága rontja az ország teljesítőképességét. Tapasztalható aggodalom körükben a nemzetközi helyzet alakulása, a szocialista országok gazdasági és társadalmi nehézségei miatt. Munkásaink nagy hányada tevékenységében és magatartásában jelentős környezetformáló erő. Egy kisebb részük munkája, erkölcsi, politikai magatartása azonban kifogásolható. A munkáskollektivák gerincét a törzsgárdatagság alkotja, azok a párttag- és pártonkívüli dolgozók, akik hosszú évek óta tagjai az adott munkáskollektivának és szemléletüket, magatartásukat alapvetően, a munkásosztályhoz tartozás határozza meg. Az adott munkásközösségben ők alkotják a reálisan, itélő magot, akik a megszerzett ismereteik birtokában érzékenyen reagálnak a bekövetkezett változásokra. 2. A dolgozók munkásosztályhoz való tartozásának tudata elsősorban abban mérhető le, hogy döntő többségükben magukénak érzik a vállalat, üzem, gazdasági egység

w szélesebb értelemben a társadalom gondjait, problémáit. A Központi Bizottsági határozat megjelenése óta a dolgozók széles rétegei megismerték és elfogadták a határozat munkásosztályhoz tartozással kapcsolatos elvi állásfoglalását és összességében helyes megvalósítását. A határozat elvi kritériumaival kapcsolatosan gond nem merült fel. A gyakorlatban' azonban több esetben feszültséggel találkozunk. . Azok a szellemi dolgozók, akik 194-í?- óta nevelkedtek fel munkás- vagy paraszti családban, egyes esetekben hátrányos megkülönböztetést éreztek. így pl. 1982. előtt a lakáselosztásban. Elsősorban az ipari területeken jelentkezik a jelenlegi kategorizálás változtatásának igénye, különösen a munkásból lett vezetők helyzetével kapcsolatosan, de a műszaki értelmiség munkásosztályhoz való egyre szorosabb kapcsolódása miatt is. A politikai értelemben vett hovatartozás kritériuma az, hogy a^ dolgozó eredeti foglalkozása mi volt. Emiatt a fiatal értelmiség egy része szivesen vállalta, sőt kérte fizikai állományba való sorolását, hogy kedvezőbb elbírálásban részesüljön pl. a lakáselosztásnal. Az elmúlt években több fiatal műszaki szakember kérte átirányítását fizikai munkakörbe, elsősorban a magasabb bér és egyéb kedvezmények miatt. /pl. építőiparban/