MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. február. 9.

644. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. II. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat Czuczai Lajos és Kameniczky Antal kormánykitüntetésével kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Jelentés a párt szakszervezeti politikájának érvényesítéséről, a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájáról az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Tájékoztató a városi pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervek és pártszervezetek 1982. évi pénzgazdálkodásáról. - 4. Javaslat az 1983. I. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 5. Különfélék: javaslat Zalka Máté Emlékpark létesítésére, illetve emléktábla elhelyezésére; javaslat Knézich Károly emléktábla elhelyezésére.

Az érdekek védelme, érdekek ütközése, a népgazdasági és helyi érdekek figyelembevétele a napi szakszervezeti munka egyik legnehezebb feladata, mely szükségessé teszi a mozgalomban dolgozó kommunisták egyre aktivabb tevékenységét. Egyre jobban érzik a vállalat dolgozói, hogy az érdekvédelem alapját az anyagi termelés- gazdálkodás biztositja, ezért a szakszervezeti mozgalom és tagjainak egyre nagyobb kötelessége az eredményesebb gazdálkodás elősegítése. A'szakszervezeti munkának lendületet adott az 1976-os MT-SZOT rendelet alapján történő bizalmi hatáskör növekedés, majd az 1977-es üzemi demokrácia továbbfejlesztését meghatározó rendelet gyakorlati végrehajtása. Ezeket a jogköröket bőviti a közelmúltban megjelent MT-SZOT határozat /1049/1982./. A jog és hatáskör bővítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok végrehajtása sem volt könnyű feladat. A mozgalom tisztségviselői /főleg a bizalmiak/ kevésbé felkészült emberek voltak, ez mellett még a párttagok /esetenként még tisztségviselők is/ egy része is a szakszervezeti jog hatáskör bővülését a pártirányítás gyengülésének tekintette. Az eltelt időszak ezek nagy részét meggyőzte, hogy a szakszervezeti jog-hatáskör feladatainak eredményes végrehajtása a pártpolitikájának elősegítését jelenti. Nem általános, de még mindig előfordul, hogy párttisztségviselők konkrét közvetlen beleszólást akarnak olyan döntésekbe, amely hagyományosan szakszervezeti feladat. A szakszervezeti tisztségviselők hozzáértésében, alkalmasságukban a mozgalom irányításában- változást hozott az 1980-as választás, és az azt követő időszak. A mozgalom irányítása korszerűsödött, a szakszervezeti munkában meghatározó szerepe lett a bizalminak, a bizalmi testületi ülésnek, növekedett a VSZB koordináló szerepe. A szakszervezeti testületek, tisztségviselők vezetésre alkalmas munkásokkal gyarapodtak. Megfelelő arányban kerültek be párttagok a szakszervezeti testületekbe, meg van a lehetőség, hogy pártunk politikáját a szakszervezeti munkában képviseljék, segítsék elő gyakorlati megvalósulását. A szakszervezeti bizottság létszáma: 11 fő,ebből párttag 9 fő 82 % ÜSZB titkár 3 « •« 3 " 100 % Főbizalmi ' 22 " " 11 " 50 % Bizalmi 107 " " 34 " 32 % Bizalmi testület . 140 " " 54 " 38 %