MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. január. 26.
643. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. I. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés az Egri Csillagok Mgtsz elnökének újraválasztásával kapcsolatban; javaslat Pászti Józsefnek az agitációs és propaganda munkabizottsági tagságból történő felmentésére; előterjesztés párttitkári funkcióból történő felmentésre (Hekeli Sándor) és javaslat az új párttitkár (Koós József) személyére (Népújság); javaslat munkásőrségbe való felvétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrök saját kérésére történő leszerelésével, valamint készenléti tartalékállományba helyezéssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat Szabó Istvánnak, az ÉMÁSZ V. Egri Üzemigazgatóság igazgatójának Munka Érdemrend bronz fokozata kormánykitüntetés adományozására; javaslat pártalapszervezeti vezetőség létszámának kibővítésére (MHSZ); javaslat vállalati pártalapszervezet létrehozásának engedélyezésére (Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Egri-Füzesabonyi Állomása elnevezéssel). - 2. Jelentés az 1982. évi tanácsi fejlesztési terv teljesítéséről. - 3. Tájékoztató Eger város vállalatainak 1982. évi saját beruházásairól, valamint egyéb városi fejlesztésekről. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és szervei 1983. évi munkatervére, illetve az I. félévi üléstervére. Javaslat a végrehajtó bizottság 1983. I. félévi látogatási tervére.
1 2c I. A városi pártbizottság munkaprogramja A város párttagsága ? a pártszervezetek, a pártszervek és a városi pártbizottság eredmenyesén dolgoznak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán. A politikai célok, a várospolitikai feladatok megvalósulása során érvényesül a párt vezető szerepe. A társadalmi és állami szervek, a gazdasági egységek^alapjában véve eredményesen oldják meg feladataikat. A pártnak a város lakossága körében megfelelő tömegbefolyása van, jó a politikai légkör. Eredményeink megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy munkánkat az eddigieknél jobb hatékonysággal, eredményesebben folytassuk. A gazdaságpolitikai tevékenység a politikai munka eszközeivel szolgálja továbbra is a vállalati/szövetkezeti tervek teljesítését, szükség szerint foglalkozzon a teljesítés értékelésével. Fokozni szükséges a város gazdasági alapegységeinek a népgazdaság egyensúlyi^helyzetének javítására irányuló központi szándékokhoz való hozzájárulását elsősorban az export bővítésével és az importanyagok racionális felhasználásával, a lehetséges esetekben azok kiváltásával. Szorgalmazni kell, hogy a termelés bővülete legyen még jobban összhangban a piaci igényekkel, a szükségleteknek megfelelően alakulva. Gazdálkodó egységeink folytassák tovább a termékszerkezet korszerűsítése terén elkezdett munkájukat az erre vonatkozó határozatok szellemében. Az ipar- és az építőipar területén javuljon tovább a munka hatékonysága, emelkedjen a minőség, a szállítási és kooperációs fegyelem, az eredményesebb működési feltételek megteremtése - ahol indokolt - járjon együtt a szervezet fejlesztésével is. A mező- és erdőgazdaság területén működő egységeink a termékhozamok gazdaságos növelésével segítsék az export-árualapok termelését, a belföldi ellátást mind volumenben, mind minőségben. Törekedni kell a háztáji és kisüzemi termelés ésszerű ösztönzésére, alapozva a dolgozók kezdeményezőkészségére is. A kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás területén az életkörülmények minőségi tényezőinek gavitása álljon a törekvések előterében. Az uj vagy megugult vállalkozási-gazdálkodási formák az^eddigieknél jobban szolgáljak a vásárlók, megrendelők megelégedettségét. Valamennyi gazdálkodó egységünk fordítson kiemelt figyelmet a költségek csökkentésére, a termelői árak tisztességes, az exportképességet is növelő alakítására a racionális munkaerő- és létszámgazdálkodásra, a jobb üzem- és munkaszervezésre. Az 1983* évi tevékenység minden területére vannak érvényes központi, megyei, városi határozatok, melyek helyi adaptálásában, azok^rugalmas kezelésében alapszervezeteink konkrét feladatokat hajtanak végre.^ Találják meg a gazdasági munkában operativitás és az elvi irányítás helyes arányait. Fordítsanak az eddigieknél is nagyobb gondot a termelés emberi tényezőiben rejlő lehetőségek kibontakoztatására.
