MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. január. 26.

643. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. I. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés az Egri Csillagok Mgtsz elnökének újraválasztásával kapcsolatban; javaslat Pászti Józsefnek az agitációs és propaganda munkabizottsági tagságból történő felmentésére; előterjesztés párttitkári funkcióból történő felmentésre (Hekeli Sándor) és javaslat az új párttitkár (Koós József) személyére (Népújság); javaslat munkásőrségbe való felvétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrök saját kérésére történő leszerelésével, valamint készenléti tartalékállományba helyezéssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat Szabó Istvánnak, az ÉMÁSZ V. Egri Üzemigazgatóság igazgatójának Munka Érdemrend bronz fokozata kormánykitüntetés adományozására; javaslat pártalapszervezeti vezetőség létszámának kibővítésére (MHSZ); javaslat vállalati pártalapszervezet létrehozásának engedélyezésére (Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Egri-Füzesabonyi Állomása elnevezéssel). - 2. Jelentés az 1982. évi tanácsi fejlesztési terv teljesítéséről. - 3. Tájékoztató Eger város vállalatainak 1982. évi saját beruházásairól, valamint egyéb városi fejlesztésekről. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és szervei 1983. évi munkatervére, illetve az I. félévi üléstervére. Javaslat a végrehajtó bizottság 1983. I. félévi látogatási tervére.

V/Titk/lb/3/Szabó/Hhé Eger, 1983. jan. 19. Látta: dr.Asztalos Miklós Tá .lakozta t6 Eger város vállalatainak 1982 évi saját beruházásairól, valamint egyéb városi fejlesztésekről Eger város gazdasági egységeiben 1982-ben végzett beruházások mértéke jelentősen ősökként az 1981. évihez képest. Mig 198l-ben 1 milliárd Ft körül alakult az éves össz beruházás értéke, addig a mellékelt kimutatás szerint 1982 évben koo millió Ft-ot sem éri el, tehát 60 °o-kal kevesebb változatlan áron történő összehasonlításban. á beruházások csökkenésének okai különbözőek, de néhány általános következtetés is levonható. Csökkentek a korábbi évek beruházási kedvet növelő állami támogatások, beruházási hitelt csak export bővítésre adnak, a vállalati gazdálkodás eredményeként több helye a fejlesztési alapok csökkentek, néhány vállalat fejlesztési alap ját alaphiányból eredő kötelezettségek teljesítésére fordította /HTÉV/, több vállalatnak osupán megkezdett beruházásainak befejezésére futotta, a gyáregységek saját fejlesztési forásokkal nem rendelkeznek /KAEV, VILATI, MEZŐGÉP/ és csak a szintentartés mértékéig vállalkoztak beruházási tevékenységre. Volt olyan vállalat is, ahol a fejlesztési alap nagy részét nem fektették be, tartalékolják nagyobb beruházás megkezdésére, illetve alapjuk egy részét más vállalat részére adták át. /IKLV, LAKISZ, Épületkarbantartó Szövetkezet, Finommechanikai Vállalat/. A fent emiitett tényezők tükrözik a népgazdaság beruhézéspolitikéjénak lehetőségeit, a vállalati beruházásokat az érvényes szabályozók, hitellehetőségek nem serkentik. Az épitési beruházások között kevés a kapacitás bővitést szolgáló gyártócsarnok, üzemrész, főleg szociális raktárterület bővítési célokat szolgáló beruházások a jellemzők. /Kivétel EGBOR, Heves megyei Vizmü Vállalat/. A gépi beruházások közül az automatizálásra való törekvés, a jobb minőség elérése és az exportbővítés! célok a kiemelhető jellemvonások. Ágazatok közül vezető helyen az ipari ágazat szerepel, közel 6h %-ot képvisel a teljes beruházási összegből /25o.273 eFt/, ebből az uj gépi és épitési beruházás 181.652 eFt, 72,5 %. A termelő és szolgáltató egységek közül a Finomszerelvénygyár, EGBOR, Hm-i Vizmü V., VOLÁN beruházáasai a legjelentősebbek, kevés az épitőiparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és vendéglátásban.