MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. december. 1.

639. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. XII. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MNB pártalapszervezete titkári funkcióból történő felmentésére (Marosi Pál); javaslat az MSZMP MNB pártalapszervezete titkári funkcióba történő megválasztásra (Eperjesi Márta); javaslat munkásőrségbe történő felvételre; javaslat az ÁFÉSZ elnöki funkciójára (Harmati László). - 2. Jelentés a termékszerkezet korszerűsítésének helyzetéről és az exportképesség alakulásáról a KAEV 10. sz. Egri Gyárában. - 3. Tájékoztató a város párttagságának 1981. évi fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi eljárások és alapelvek alkalmazásának tapasztalatairól a város pártalapszervezeteinél. - 4. Tájékoztató Eger város munkaerő-mobilitásának helyzetéről. - 5. Alapszervezetek minősítése: EVILL, UNISZERV, MÁV állomás, VASVILL.

A pártból való törlés nem fegyelmi határozat, de az eljárási előírások azonosak a pártfegyelmi eljárás szabályaival, ezért kiterjesztettük arra is a vizsgálatot. Az alapszervezetben a pártfegyelmi vizsgálatok 96 ?ó-át a vezetőségek rendelték el és csak néhány esetben élt kezdeményezési jogával a taggyűlés. Ez ugyan szabályt nem sért, de a jövőben itt is nagyobb szerepet kellene biztosítani a taggyűlésnek.Tapasztaltuk ugyanis, hogy egyes párttagok a vezetőség, de főleg a párttitkár személyes bosszújának fogják fel, hogy ellenük fegyelmi eljárás indult. Ha a taggyűlés többször élne kezdeményezési jogával, akkor már a fegyelmi eljárásnak a kezdeti szakaszában is jobban érvényesülne a pártdemokrácia. A pártfegyelmi vizsgálat indításáról mindössze 67 fő /57,2 %/ kapott írásban értesítést. Az alapszervezetek lebecsülik ennek jelentőségét /úgyis. hallotta, ott volt mikor eldöntöttük, majd amikor beszélünk vele, megmondjuk/, pedig ez egy fontos dokumentum a párttag számára. Ez alapján tud felkészülni a vele való beszélgetésre, összegyűjtheti a mentségére szolgáló dokumentumokat, illetve az értesítés alapján élhet kifogással a vizsgáló személye ellen is. Amelyik párttag nem kapja meg az írásos értesítést az egyik alapvető a fegyelmi útmutatóban előirt jogától van megfosztva. Az útmutató előírja, hogy a pártfegyelmi vizsgálatot csak a párttag meghallgatása után lehet folytatni, tehát vele mindenképpen kapcsolatot kell keresni. Az elmúlt évben tárgyalt ügyeknél 98 esetben beszéltek az illetékes párttaggal, a többi esetben az egyén meghallgatása nélkül született döntés /disszidálás, börtön, más lakóhely, ismeretlen helyen van, nem hajlandó közreműködni, stb./, de mulasztás is tapasztalható volt egyes pártszervezeteknél. Az előterjesztésekben 54 esetben tüntették fel a párttag véleményét a vele szemben felhozott vádak mellett. Ez pedig lényeges, mert ha a párttag nem vesz részt ügyének eldöntésében pl. a taggyűlésen, akkor az anélkül dönt, hogy ismerné a párttag elismerte-e hibáját, akarja-e annak kiküszöbölését. Ennek a büntetés mértékének megállapításában is szerepe lehet. írásos előterjesztés alapján született döntés 102 fő esetében, a többi 15 fő esetében csak a titkár, illetve a vizsgálók emlékezetéből való ismertetése alapján hoztak határozatot. Ez súlyos mulasztás, mert a fellebbezések esetén, vagy a büntetés felülvizsgálatakor, esetleg ujabb fegyelmi vétség alkalmával ezek igen fontos dokumentumok lehetnek. A legtöbb párttag a vizsgálat időszakában rádöbben cselekedetének súlyára és rendkívüli módon szégyenli azt. Ez a kellemetlen érzés, meghallgatások, szembesítések, kellemetlen kérdések, kínos helyzetek miatt a párttagoknak csak egy része vesz részt azon a pártfórumon, ahol ügyében döntés születik 60 fő 51,2 %.