MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. szeptember. 8.
633. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 8. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat munkatársi beosztásba történő kinevezésre (Mező Mária); javaslat Hevesi Kornél kinevezésére a propaganda és művelődési osztály élére; javaslat a propaganda és művelődési osztály politikai munkatársi státuszára (Barna Zoltán); javaslat párttitkári tisztségből való felmentésre (dr. Asztalos Miklós); javaslat párttitkári funkcióra (Pócs János); javaslat pártvizsgálat lefolytatására (EKÉV); javaslat Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésre (Bozó József, Kovács Ferenc); javaslat a Magyar Úttörők Szövetsége Eger Városi Elnöksége titkári funkcióból és tagságból történő felmentésre (Tóth Klára); javaslat a Magyar Úttörők Szövetsége Eger Városi Elnöksége titkárának megválasztására (Székely Józsefné). - 2. Jelentés a KISZ-szervezetek párttaggá nevelő és ajánló tevékenységének tapasztalatairól a városi KISZ-értekezlet óta eltelt időszakban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 3. Jelentés a város gazdaságának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására.
- 2 a/ A termékszerkezet korszerűsítése érdekében a Finomszerelvénygyárban több uj pneumatikus szelep- és ajtómüködtető berendezés gyártása kezdődött meg. A MEZŐGÉP egri Gyárában az NSZK-beli Class-cég licence alapján körbálázó részegységek gyártását kezdték meg. Az AGRIA Bútorgyárban a rekonstrukció következtében több, régi termék gyártását megszüntették és más "AGRIA" karekterü bútorok gyártását kezdték meg. Az ez évtől általánossá váló ötnapos munkahét bevezetése miatt kieső munkaidőalap pótlása- és az állandó létszámcsökkenések - a fokozódó piacigigények^mellett - rákényszerítik az egységeket a műszaki fejlesztésre , gyártáskorszerüsitésre. Az egységek ezirányu szándékait összességében megfelelőnek értékeljük. Ahol a kívánatosnál lassúbb a termékszerkezetváltés, a műszaki fejlesztés, azzal magyarázható, hogy a gazdálkodó egységeknél maradó fejlesztési alap forrásoldalról nem biztosit lehetőséget a gyorsabb struktúra- és technológia váltásra. b/ Az élelmiszeripari egységek a minőségi, gazdaságos termelésben, a fogyasztói igények differenciált kielégítésében alapvető feladatuknak eleget tettek. A Borkombinát a szőlőtelepítés fajtaösszetételének alakításával, a fajtaválaszték bővítésével igyekszik a bel- és külpiaci ellátást egyre magasabb színvonalon biztosítani. Üdítőitalok esetében a hazai alapanyagból készültek részarányát növelte. A Dohánygyár termelési szerkezetében egyre inkább a nikotinszegény, illetve magasabb igényeket kielégitő gyártmányok /licenc cigaretták is/ arány-növelése érdekében tevékenykedett. A Sütőipari Vállalat tevékenységében is érzékelhető jelei vannak a gyártmányszerkezet korszerűsítésének, a választék bővítésének. c/ A két magasépítő vállalat termelési szerkezete alapvetően a vállalatok gazdasági erdekeinek megfelelően módosult. A HTEV fő tevékenysége a lakásépítés, kommunális létesítmények, ipari csarnokok építése, szerelése, épületek felújítása. Gazdálkodásában növekedett az építés-szerelésnél gazdaságosabb ipari tevékenység részaránya, /műanyag ablak, technológiai üzem tevékenysége, stb./ A HÁEV "profiltisztítása" - lakások, gyermekintézmények házgyári panelekből történő épifcése - olyanköltségtöbbletet eredményez, amelyet az építtetők kénytelenek magukra vállalni. A kevés helyszíni munkaigényes házgyári panelos lakásépítés bevezetése a megye és a város VI. ötéves tervben előirányzott lakásszámok megépítését veszélyezteti 3. Vállalataink törekszenek arra, hogy expor t-import tevékenységük a központi gazdaságpolitikai célkitűzésekkel szinkronban legyen. Ennek ellenére az export tevékenység igen heterogén képet mutat. Rubel-relációban általában tervszint körüli az export teljesítés, illetve a lemaradások nem elsősorban a gazdasági egység hibájára vezethetők vissza, /pl. a VILATI az I. n.évben nem kapta meg a szükséges vagonokat/ Több, szocialista relációban érdekelt vállalat export-tevékenységét befolyásolják a KGST-n belüli áruforgalom gondjai; néhány esetben az egyeztetett kontingensektől kevesebb behozatalból származó problémák. Gondokat okoz minden ágazatban az import gépek alkatrészellátásának megoldatlansága.
