MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. szeptember. 8.

633. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 8. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat munkatársi beosztásba történő kinevezésre (Mező Mária); javaslat Hevesi Kornél kinevezésére a propaganda és művelődési osztály élére; javaslat a propaganda és művelődési osztály politikai munkatársi státuszára (Barna Zoltán); javaslat párttitkári tisztségből való felmentésre (dr. Asztalos Miklós); javaslat párttitkári funkcióra (Pócs János); javaslat pártvizsgálat lefolytatására (EKÉV); javaslat Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésre (Bozó József, Kovács Ferenc); javaslat a Magyar Úttörők Szövetsége Eger Városi Elnöksége titkári funkcióból és tagságból történő felmentésre (Tóth Klára); javaslat a Magyar Úttörők Szövetsége Eger Városi Elnöksége titkárának megválasztására (Székely Józsefné). - 2. Jelentés a KISZ-szervezetek párttaggá nevelő és ajánló tevékenységének tapasztalatairól a városi KISZ-értekezlet óta eltelt időszakban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 3. Jelentés a város gazdaságának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására.

3. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-i határozata alapján, különös tekintet tel a termelési szerkezet alakulására. Szatvas Dénes elvtárs megtette szóbeli kiegészítését, és kérte a vb. tagjait, hogy a jelentéshez észtevételeiket, javaslataikat tegyék meg, hogy a pártbizottsági ülésre még teljesebb anyag kerülhessen. Kérdést tettek fel: Fejes István, Kovács János elvtársak, A feltett kérdésekre: Szarvas Dénes, dr. Asztalos Miklós és Schmidt Rezső elvtárs válaszoltak. Dr. Asztalos Miklós elvtárs: Mint ahogy Szarvas elvtárs is elmondotta, a pártbizottság és az üzemi pártbizottságok is megfogják tárgyalni ezt a témát kötelező napirendként. A jelentés logikailag ugy épült fel, hogy a termék és termelési szerkezetből indul ki és azt vizsgálja,, hogy erre hogyan alakul az egységek exportképessége. A korábbi önmagukhoz képest javultak a feltételek, a piaci igényekhez képest nem elegendőek ezek a javulások. A termelési szerkezet korszerűsítése a politikai, gazdasági vezetésnek helyes szándéka, de ez nem elég, ehhez több kell, a pénz, a fejlesztésnek pénzügyi fedezet a hiánya. Ebben a népgazdasági helyzetben a gazdasági egységektől mind nagyobb nyereség elvonásra kerül, fejlesztésre kevesebb jut, nagyon fontos, hogy hova használjuk fel ezt a megmaradt pénzt. A beruházások további növekedése nem kívánatos, mert az ujabb import növekedést tenne szükségessé. Nem tul kedvező a 26 %-os terv teljesítés. Az év végéig javulás várható, de szerintünk nem teljesíthető a lemaradás. A gazdasági egységek vezetői részéről a hozzáállás jó, optimisták, de nem lehet belenyugodni a magyarázkodásba. A piaci helyzetet nem tudják megítélni, a piacnak vissza kellene hatni a gyártmánys zerke zetre. Vannak jó példák is, akik uj piacokat kerestek pl. a BUBIV. és Ruhaipari Szövetkezet. Mi a lemaradás oka? Többek között a szabályozó rendszer sem mindig ösztönöz a nagyobb teljesítményre. A gazdaságpolitikai reszort a következő vb.-re megvizsgálja és beterjeszti a gazdasági egységekben beállt változásokat. Németh László elvtárs: A tett intézkedések ellenére sem lehetünk elégedettek az \©ddig elért eredményekkel. Az okok egy része tőlünk független, de ugyanakkor egy sor eszköz a vállalatok kezében van. A pártbizottság foglalkozik-e azzal, hogy hogyan vannak megfizetve azok az emberek, akik az élvonalban vannak ebben a munkában. A Központi Bizottság határozatához igazodva kell ezt a témát kezelni. Ugy érzem, hogy a végrehajtásban részvevők dolgát nem sikerült megfelelő módon segíteni, az erőfeszítések ellenére sem.