MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. augusztus. 11.

631. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VIII. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Ruskó László pártfegyelmi ügyében történt fellebbezés elbírálása; pártból való törlések; Zubor Gyula pártbüntetésének kiszabása; javaslat az 1982. november 7-ei kormánykitüntetésekre. - 2. Jelentés az ötnapos munkahétre való áttérés Eger városi tapasztalatairól. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1982. II. félévi üléstervére. - 4. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság tagjainak 1982. II. félévi látogatási programjára.

A^termelő területeken a programok^központi kérdései azok a tervezett műszaki, szervezési-gazdasági intézkedések voltak, amelyek a kieső munkaidoalap pótlását biztosították. A kieső munkaidőalap a gazdasági egység jellegétől, fizikai, alkalmazotti arányától függően 2,5 - 7 %-kt tette ki. /pl. HTÉV 4,8 KAEV 6,1 %/ A feltételeknek természetesen minden egység eleget kivánt tenni, igy egy kedvező folyamat indult meg a műszaki fejlesztés és a belső tartalékok mozgósitása terén. A teljesítést illetően a kitűzött célokat összességében az egységek megoldották, jelentős eredmények születtek a Finomszerelvénygyárban, a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában, a Dohánygyárban. Nem emelkedett a túlóra felhasználás sem az egységekben. Nem minden tekintetben teljesítette intézkedési tervét a VILATI, amelynek elsősorban külső okai voltak. A bevezetett munkaidőalap pótló intézkedések biztosították, hogy az I. félév termelési feladatait a város gazdasági egységei teljesítették. 1981. I. félévéhez képest növekvő termelést alacsonyabb munkaidőalappal oldották meg, ami a hatékonyság javulását jelenti. Az áttérés fizikai munkaterületeken magával hozott különböző bérügyi in tézkedéseket is. Az ezzel kapcsolatos teendőket is a bevezetési programok tartalmazták. A rövidebb munkaidő miatt a dolgozó bére nem csökkenhetett, igy a munkaidő függvényében /40 vagy 42 órás/ az órabérek 4,8 - 10 %-kál meg lettek emelve, hasonlóan a darabbér dijtételek is. A munkaközi szünetre fizetett korábbi dijakat alapbéresitették. Ezekről a rendelkezésekről a dolgozókat előzetesen tájékoztatták. Városi tapasztalat, hogy bércsökkenés a csökkentett munkaidőre történő átállás kapcsán nem történt, a dolgozók részéről ezzel összefüggő bérprobléma nem merült fel. A munkarend kialakításában az egységek nem törekedtek arra, hogy feltétlenül egységes legyen egy-egy vállalaton-szövetkezeten belül a különböző munkahelyek munkaidőrendje. Ez a tény az utazási lehetőségeket pozitivan befolyásolta. Az utazási lehetőségek figyelembe vétele mellett az ebédelési lehetőségek megteremtésére is gondoltak az egységeknél. Általában emelkedett az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma. Több helyen előfordult, hogy müszakváltás idején 20-30 perces átfedés alakult ki, /OÉÁ, Finomszerelvénygyár, KAEV/ ezeken a helyeken munkaszervezési intézkedésekkel kellett a dolgozók hatékony foglalkoztatásáról gondoskodni, ami kezdetben - uj feladatról révén szó - nem volt elég kielégitő. Általános tapasztalat, hogy a munkahelyek a dolgozók jogos kivánságait /vidékről bejárás, kiskorú gyermek elhelyezése, stb/ a munkarend kialakításában figyelembe vették, illetve egyes dolgozóknál eltérő munkarendet is engedélyeztek az érintett dolgozó megtartása érdekében. Termelő tevékenységet folytató vállalatnál általában hétfőtől-péntekig vannak a munkanapok, tehát "minden szombat szabad". Szombati napokon csak a karbantartás dolgozik. A közlekedés:,, posta, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás terén az ágazat sajátosságaiból adódóan nem lehetett megoldani, hogy minden dolgozó szombaton kapja meg a szabadnapját. Eza"kényszerü"munkarend kialakítás ezekben az ágazatokban kisebb gondokat vetett fel, igy pl. az év első hónapjaiban a kereskedelemben igen jelentős fluktuáció volt tapasztalható. /Centrum Áruház, ÁFÉSZ/ A megváltozott munkarenddel összefüggésben a vállalati-szövetkezeti szociális létesítmények szolgálati idejét is módosították, igy pl. ebédlők, klubok, üzemi orvosi rendelők, jogsegélyszolgálat, gyári könyvtárak, üzemi óvodák, stb.