MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. január. 13.

615. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. I. 13. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Bak László, Tóth Balázs); javaslat alapszervezeti párttitkár felmentésével (Kaposi Levente), illetve megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (Hekeli Sándor); javaslat munkásőrségből való leszerelésre, illetve készenléti tartalékállományba helyezésre; javaslat munkásőrségbe való felvételre. - 2. Jelentés a VILATI Egri Gyárában működő pártvezetőség gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájáról, melyet az 1980-1981-es években végzett. - 3. Jelentés a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. - 4. Tájékoztató a város beszámoló taggyűléseinek tapasztalatairól.

A beszámolókat és a minősitést egészséges, életteli vita követ­te. A kollektiv politika alakításáról tanúskodik: a tagság 2o %-a kért szót. Ez az önmagában is inpozáns szára azért értékes, mert a taggyűlések döntő többsége összességében tág áttekintést adott a gazdasági egység, hivatal, intézmény mai állapotáról, benne a pártalapszervezetek helyzetéről. A beszámolók jó érzékkel ku­tatták a pártszervezet (pártalapszervezet) politikai funkciójá­nak megfelelő tennivalókat. Szóltak arról, hogy az előttünk ál­ló feladatok jobb megoldása érdekében a pártmegbizatások tartal­mi fejlesztésével is szükséges a pártélet szervezettebbé tétele. A pártcsoport összejöveteleket még tudatosabban a vita fórumai­vá, a kommunisták munkája, magatartása kollektiv minősítésének szintjére kell tenni. Van előrelépés az önbirálat érvényesülésében is. Sok szó esett a szocialista embertipus formálásának szükségességéről, a párt­tagság agitációs, politizáló készségének fejlesztéséről. Párttagságunk fontosnak tartja az eszmei-szemléletbeli egység erő­sítését, mely nélkülözhetetlen előfeltétele az egységes cselek­vésnek. Több helyen kiemelték a szocialista brigádmozgalomban rejlő erők jobb kihasználásának szükségességét, az üzemi, munkahelyi demok­rácia következetesebb érvényesítését. Többen hangot adtak annak a véleményüknek, miszerint a tervszerű káderutánpótlás, az érdemibb kádermunka, a beiskolázásoknál na­gyobb körültekintést feltételez. Oogos igény: kinevezéssel ne zá­ruljon le a kádernevelés folyamata. A taggyűléseken szerzett tapasztalataink alapján levonható főbb következtetések: - Kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb az alapszervezetekben a testü­leti munka, fejlődött irányitó, ellenőrző tevékenységük. Ál­talános a munka kollektiv jellegének erősödése. Ehhez megfelelő segitséget nyújtottak a titkári értekezletek, a reszortosok értekezletei, továbbképzései. Az eddigieknél még több differen­ciáltabb segítségnyújtásra van szükség. - Kedvező a párttagok politikai érzékenységének, kritikai készsé­gének fejlődése, őszinte felelősségérzet fejeződött ki a hiányos ságok felvetésében, hangsúlyozták, hogy kapjon nagyobb szere­pet a személyes példamutatás az élet minden területén. A párt­tagság nagy részére a párt erkölcsi normáinak betartása, a meg­növekedett követelményekhez való igazodás jellemző. - Egyre több pártszervezetben ismerik fel, hogy a termelés, a gazdálkodás helyi alakulása a közhangulat első számú befolyáso­ló tényezője. Ennek ellenére a szükségesnél még mindig keve­sebb szó esett a gazdasági feladatok végrehajtását segitő po­litikai munka módszereiről. Ugyanakkor a pártszervezetek érzik, hogy hatékonyabban kell részt venniük a gazdálkodás politikai feltételeinek kialakításában. Ezzel is magyarázható az a jelen­ség, miszerint a határozati javaslatok döntő többsége a párt­életre, a politikai munka hatékonyságának javitására irányultak.

Next

/
Thumbnails
Contents