MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. december. 16.

613. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. XII. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat igazgatói munkaviszony megszüntetésére és igazgatói megbízással kapcsolatos állásfoglalásra (Heves Megyei TÜZKÉV). - 2. Jelentés a Munkásőrség Eger Városi Zászlóaljának 1981. évi munkájáról. Javaslat a készenléti tartalékállományba helyezésre, leszerelésre, munkásőr felvételre. - 3. A munkásőrség utánpótlása szervezésének tapasztalatai Eger városban, javaslat a feladatokra. - 4. Különfélék: Molnár Jánosnak, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Egri Kutatóállomásának nyugállományba vonuló igazgatójának kitüntetés adományozása; újabb pártfegyelmi kérelem Kovács Mihály ellen (HTÉV).

Gyakran bírálható az igénybevétel célszerüeége, a kiképzési idő /a berendelés/ egy részének hasznossága. Sok még a felesleges, tartalom nélküli időtöltés*a várakozás, az üresjárat, a nem kellő hatékonyságú foglalkozás. Tapasztalható az egyes termelő bárzieok túlterhelése az utánpótlás szervezésnél, miközben más - bázis célból igénybe vehető - termelő egységeket vagy intézményeket figyelmen kivül hagytunk. Az igénybe vétel helyenként ellentmondásba kerül a termelés kö vetélményeivel• Keletkeztek és az utánpótlásra negatívan hatottak esetenként a zászlóalj parancsnoksága és a munkahelyi vezetés között elsősorban stílusbeli okokból feszültségek, kisebb konfliktusok i

e# A feszitő termelési gondok miatt előfordul és visszafogóan hat elsősorban középvezetői szinten, hogy akadályozzák, különböző megjegyzésekkel kommentálják a jogosan elrendelt szolgálat teljesítését. Akadályozza a munkát az utánpótlás nevelés és szervezés kampányszerüeége. Vannak pártszervezetek, akik így kezelik az állományépitést, mint amit rutinból is lehet végezni. Feszitő ellentmondás az életkori megkötés. A 35 éven aluli fiatalokat - honvédelmi okok miatt - nem lehet igénybe venni, miközben a párttagság jelentős és a munkásőri szolgálatra alkalmas része ebbe a korosztályba tartozik. Negatívan hat az utánpótlást szervező munkára, hogy - a közép szintű vezetők kivételével - alig található vezető beosztású dolgozó a testületben. Az értelmiség egy részénél érdektelenség tapasztalható, ill. többirányú társadalmi leterheltségük miatt nem vállalkoznak a munkásőri szolgálatra. Létező gond változatlanul a munkásőrök egy részének túlzott társadalmi elfoglaltsága. A fenti okok mellett létező gond a politikai munka gyengesége is. A pártszervezetek^méginkább a társadalom - bár ismeri a nemzetközi élet feszültségeit, nem érzékeli kellően a lehetséges veszélyhelyzetet. Propaganda és felvilágosító munkánk nem elég hatékony abban, hogy a munkáshatalom és biztonságún!' védelme szükségszerűen igényli a nagyobb mértékű az áldozatvállalást is„