MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. december. 2.

612. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. XII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Greskovics Béla - VILATI, Varga Sándorné); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióból történő felmentésre (Kovács Mihály); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióba történő jelölésre (Fábryné Dobai Ilona); Kovács Mihály kiegészítő minősítése. - 2. Jelentés a város középfokú oktatási intézményei és az MN 1. sz. Középiskolai Katonai Kollégium együttműködésének tapasztalatairól, javaslat a továbbfejlesztési feladatokra. - 3. Tájékoztató az eszközállomány és eszközhatékonyság alakulásáról a város gépipari egységeiben. - 4. Alapszervezetek minősítése: BUBIV, tejüzem, iparcikk kiskereskedelmi vállalat, ingatlankezelő vállalat.

I - 2 II. Az együttműködés tapasztalatairól általában 1. A kollégium létrejöttét az iskolák tanárai érdeklődéssel várták. Az intézmények igazgatói felhívták a nevelőtestületek figyelmét arra, hogy a kollégisták nevelésével, oktatásával kiemelt politikai feladatot látnak el. A tantestületek azonosultak a feladattal. Az első évben ugyanis az országos beiskolázás ellenére olyan osztályok szerveződtek, amelyek csak szerény tanulmányi teljesítményt nyújtottak. Ennek oka az első év részben elégtelen propagandája volt, részben az, hogy a felvételnél a tanulmányi eredmény mellett döntően figyelembe vették a szociális hátteret is. Az évek során helyreállt az elképzlések és a realitások egyensúlya. 2. A kollégium vezetése és az iskolák igazgatói között tudatos, bár nem elég egyenletes kapcsolat alakult ki. Az iskolák a nevelési munkatervüket a kollégium rendelkezésére bocsá.it.iák. A kollégium évi nevelési programjáról az iskolák nem szereznek tudomást, mert ez szolgálati használatra készül. A pedagógiai eljárások egységét a vezetők személyes kapcsolattartása segíti. A kollégium és az iskolák vezetése közötti kapcsolat az elmúlt években kissé rendezvény-centrikus volt. A kollégium rendezvényeire meghívják az iskolák igazgatóit, akik ezeken a rendezvényeken részt is vesznek. A kollégium igazgatója, vagy helyettesei szintén részt vesznek az iskolák tanévnyitó, ballagási, évzáró ünnepségén. Részt vesznek az iskola munkaértekezletein is, bár nem ilyen rendszerességgel. 3. A kollégium és az iskolák nevelőtestületei közötti viszonyt legtöbbször maghatározza az osztályfőnök és a nevelőtanár személyes kapcsolata. A kapcsolattartás nem egyenletes, az osztályozó érte kezletek közeledtével rendszeresebb. A nevelőtanárok látogatása a tanítási órákon alkalomszerű. Az iskolák tanárai közül az osztályfőnökök a rendtartás előírásainak megfelelően látogatják a kollégiumi növendékeket. A szülői értekezleteket a tanév elején és végén a katonai kollégiumban tartják, félévkor az iskolákban. Ezeken az értekezleteken a szülők, bár sokszor igen nagy távolságról utaznak, néhány kivételtől eltekintve megjelennek. Az osztályfőnökökön kivül az egyes szaktanárok a kollégiumban korrepetálnak és igy tartanak kapcsolatot az intézménnyel. A kapcsolattartás mélysége változó. Sokszor konkrét gyakorlati problémák megoldására korlátozódik /egy-egy tanuló osztályzata, stb/ , de időnként a nevelési eljárások alkalmazásáról is kialakulnak viták. A korábbi nézeteltéréseket nagyrészt megszüntette, hogy mind az iskolák, mind a kollégium vezetése egységes álláspontra helyezkedett a tanulókkal szemben támasztott követelések kérdésében. Az az álláspont alakult ki, hogy a követelményeknek eleget tenni nem tudó, vagy nem akaró tanulókat az első évfolyam végén kell eltanácsolni. Igaz, hogy a kollégium tanulmányi átlaga folyamatos

an emelkedő tendenoiát mutat /2. sz. melléklet/, de ez nem éri el a középiskolai kollégiumok többségének tanulmányi szintjét. Ennek részben az az oka, hogy a tanulók nagy része képessége alatti teljesítményt nyújt.