MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. november. 4.

610. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. XI. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártfegyelmi vizsgálat lefolytatására (Kovács Sándorné, a FÜSZÉRT párttitkára ellen); javaslat politikai munkatárs beállítására (Balázs József); javaslat pártvezetőség titkára személyére (Kovács József, KAEV); javaslat ipari szövetkezet elnökére (Herczog Tamás); javaslat munkásőrségbe történő felvételhez. - 2. Jelentés az agitációs munka egri városi tapasztalatairól, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 3. Tájékoztató a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál feltárt hiányosságok és visszaélések megszüntetésére tett politikai intézkedésekről a városi párt végrehajtó bizottság 1981. február 25-ei határozata alapján. - 4. Alapszervezetek minősítése: városi-járási BM szervek, Egri Épületkarbantartó Szövetkezet; VI. körzet.

A vállalat képviselői a következő ezempontok alapján tájékoztatták a jelenlévőket: hogyan Ítélik meg a vállalat helyzetét? Milyen a vezetők együttműködése? Melyek a kibontakozás lehetőségei? A jelenlegi helyzet megítélésére, rányomta a bélyegét, hogy a III. n. évi mérleg alakján a vállalatnál 38,4 millióé veszteség halmozódott fel. Várhatóan a naptári évet is veezteeéggel zárja a vállalat. A vezetők együttműködése nem problémamentes. Ugy itélem meg, hogy tartalmilag jó az együttműködés az igazgató és a műszaki helyetteee között, köztük csupán módszerbeli finomitásokra van szükség. Tartalmilag is kifogásolható azonban az együttműködés az igazgató és aa gazdasági igazgató-helyettes között. A kibontakozás lehetőségeiről általában bizakodóan nyilatkoztak, de ehhez a jelenleginél pontoeabban kell körvonalazni saját maguk számára is a kivezető utat. A végrehajtóbizotteág előtt lévő tájékoztatóhoz a megjegyzéseim a következők: A tájékoztatóban felsorolt intézkedések valójában megtörténtek. Azonban ezek az intézkedéeek nem igazolódnak, realizálódnak vissza kellően a politikai hangulatban, a közhangulatban, a higgadt, nyugodt munkavégzésben. Szól a tájékoztató az év eleji bérjellegű intézkedések kedvező hatásáról is. Ez a kedvező hatás is erőeebb és főleg tartósabb lett volna abban az esetben, ha párosul azzal a meggyőző munkával, hogy ilyen gazdasági helyzetben milyen erőfeszítést jelentett ez a bérfejlesztés a vezetés számára. A kifizetések fejében célszerű lett volna megfogalmazni, hogy az év folyamán milyen munkát várunk el a kollektívától, vagyis nem fogalmazódott meg a szükséges követelménytámasztás. A még határozottabb intézkedésekre biztatva a gazdasági és politikai vezetést azt állapithatjuk meg, hogy annál több helyes döntés és intézkedés született, mint amennyit § dolgozók elismertek, ami a dolgozók körében tudatosult. Én ebben látom a fő problémát, amit a tájékoztató önkritikusan el is ismert. Vagyis hiányzik a vállalatnál a reális helyzet bemutatása, ill. erre épitve a perspektíva felvázolása. Ezért van az indokoltnál nagyobb bizonytalanság a dolgozók körében. A reális gazdasági helyzetnek ée a kibontakozásnak a megfogalmazása közös, de elsősorban a gazdaságvezetés feladata. Ennek levitele, bemutatása, elfogadtatása szintén közös feladat, de elsősorban a politikai, társadalmi szervek feladata. A jelen helyzetben a február 25-i vb. határozat végrehajtása érdekében én ezekben látom a legfőbb tennivalókat.