MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. október. 21.
609. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. X. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Kovács Sándor, a vízmű vállalat igazgatója ellen, Kiss Zoltán, Habinyák Ferenc, Boda András); jelentés a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában lefolytatott pártvizsgálatról. - 2. Javaslat a városi pártbizottság és szervei 1981. évi költségvetésére. - 3. Jelentés az MSZMP KB 1971. december 1-jei, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló határozat végrehajtásáról a város gazdasági egységeiben 1978-1981. években. - 4. Jelentés az üzemi demokrácia fórumainak gazdasági vezetést segítő tevékenységről, és a továbbfejlesztés lehetőségeiről a VOLÁN 4. sz. Vállalatnál. - 5. Javaslat nyugdíjas klub létrehozására a VI. sz. körzeti székházban. - 6. Vizsgálati szempontok a városi pártbizottság munkarendjéről és munkamódszeréről, fejlesztésének feladatairól szóló beszámoló készítéséhez.
5. A káder- és személyzeti munkában az utóbbi években sem vált általánossá, hogy az egységek igényes követelményeket támasz— szanak a vezetőkkel szemben, az üzem- és munkaszervezési feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Azokban az egységekben, ahol a szervezési feladatokat következetesen számonkérték /Finomszerelvénygyár, Csepel Autógyár, Dohánygyár, VOLÁN/, ott az eredmények sem maradtak el, ott viszont, ahol ezt nem tették meg azt a gazdálkodás gyenge színvonala is jelzi. /Cipőipari, Szövetkezet, FÉ MELEKTRO, HAÉV, BUBIV/ 6. A gazdasági egységek szervezési tevékenységében napjaink aktuális feladata az 5 napos munkahétre való áttéréssel kaposolatos. 1981. IX. félévében a Dohánygyár és a Hm. Sütőipari Vállalat vezette be az 5 napos munkahetet. A gazdasági egységek nagy része 1982. január 1-től teszi ezt meg. Tapasztalataink szerint a rövidebb munkaidő miatt kieső időalapot a gazdálkodó szerveknek különböző intézkedésekkel /műszaki fejlesztés, normaóraosökkentés, veszteségfeltárások, stb/ sikerül pótolni. 7. A gazdasági egységek pAr-ta^orv^ az 1978. évi végrehajtó bizottsági értékelést követően is napirenden tartották az üzemés munkaszervezés kérdéseket. A pártszervezetek a szervezéssel kaposolatban határozott és konkrét követelményeket támasztottak és ezeket a cselekvési programokban rögzítették. A szervezés irányításában a pártszervezetek vezetőségei megfelelő partnerei a gazdaságvezetésnek. Ugyanakkor a vezetőkkel szembeni, üzemés munkaszervezéssel kapcsolatos követelmények végrehajtásának számonkérésében,az egységek pártszervei sem tettek meg mindent, A gazdasági egységekbsn évente legalább egy alkalommal párttestületi ülésen vagy párttaggyűlésen, a gazdaságvezetőket beszámoltatták a Központi Bizottsági határozat végrehajtásáról. A pártszervezetek agitációs- és propaganda munkájukban a kitűzött feladatok maradéktalan végrehajtására mozgósították a dolgozó kollektívákat. A propaganda tevékenység eredménye, hogy az ésszerűsítés jellegű szervezési teendők kialakításában egyre több munkás, mérnök és közgazdász vesz részt. Pozitív előrelépés, hogy több egységben egy-egy szervezési részfeladat pártmegbizatáskánt került kiadásra. Az agitáoiós- és propaganda munkában nagy feladatot jelentett/ a munkaerőgazdálkodás javításával foglalkozó, megyei párt-végrehajtóbizottsági határozat végrehajtásánál Jelentkező; létszámátcsoportositási feladatok megértetésére. 8. Összefoglalva az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott Központi Bizottsági határozat városi végrehajtásának tapasztalatait a városi végrehajtó bizottság 1978, évi értékelése óta a következő megállapításokat t Q ketjük: - a város gazdasági egységeiben az elmúlt években is folytatódott a Központi Bizottsági határozat végrehajtása; a szervezési intézkedések pozitív hatása e gazdálkodás javuló színvonalában jelentkezik.
