MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. október. 21.
609. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. X. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Kovács Sándor, a vízmű vállalat igazgatója ellen, Kiss Zoltán, Habinyák Ferenc, Boda András); jelentés a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában lefolytatott pártvizsgálatról. - 2. Javaslat a városi pártbizottság és szervei 1981. évi költségvetésére. - 3. Jelentés az MSZMP KB 1971. december 1-jei, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló határozat végrehajtásáról a város gazdasági egységeiben 1978-1981. években. - 4. Jelentés az üzemi demokrácia fórumainak gazdasági vezetést segítő tevékenységről, és a továbbfejlesztés lehetőségeiről a VOLÁN 4. sz. Vállalatnál. - 5. Javaslat nyugdíjas klub létrehozására a VI. sz. körzeti székházban. - 6. Vizsgálati szempontok a városi pártbizottság munkarendjéről és munkamódszeréről, fejlesztésének feladatairól szóló beszámoló készítéséhez.
Változatlanul nlnos még függetlenített szervező szakember több kisebb egységnél./elsősorban szövetkezetnél/ Több egység /EVTLL, Épületkárbantartó Szöv., Ruhaipari, Cipőipari Szövetkezet/ esetenként külső tudományos intezetek szervező munkáját igénylik, de ezek hatékonysága általában elmarad a várakozástól. Vannak egységek, melyeket "felülről 11 , a vállalati központból szerveznek. Igy pl. a MEZŐGÉP egri Gyáránál a vállalat szolnoki központjától kapják a szervezésre vonatkozó információkat, de ez - a gyár vezetőinek véleménye szerint - elszakad a gyár életétől. A MÁV Állomásnál a szervezés szintén "felülről" történik, az egri pályaudvar vezetői nem is foglalkoznak szervezési tevékenységgel. A szervezési tevékenység eredményes végzéséhez szorosan hozzátartozna ta megfelelő tárgyi feltételek biztosítása, igy az adatfeldolgozás gépesítése, a számítógépek igénybevétele. 1978-ban saját kiszámitógépe még csak a Finomszerelvénygyárnak volt, jelenleg már a Hm. Tanácsi Építőipari Vállalat és az Egri Közúti Épitő Vállalat is rendelkezik számitógéppel. A számitógépek számos területen meggyorsítják a termelés komplex műszaki-gazdasági előkészítését, jobbá teszik a vállalati ügyvitelt, biztosítják a különféle optimumok megismerését. Azok az egységek, melyek ezt felismerték és saját számitógéppel nem rendelkeznek,az adatfeldolgozást bérmunkában - vállalati központ vagy SZÜV - végeztetik. Ez azonban a nagy távolságok miatt időben lassítja az adatfeldolgozás folyamatát. Ezen a gondon segítene a megyei számítóközpont megépítése és határidőre való beüzemelése. Az 1978. évi végrehajtó bizottsági határozatnak megfelelően a városi tanács az építési területet biztosította, a kivitelezési munkálatok elkezdődtek. A korszerű üzem- és munkaszervezési tevékenységnek rendszer- szemléié tűnek kell lenni. Ennek alapvető feltétele a vezetők rendszerelméleti felkészültsége. A rendszerelméleti felkészültség növeléséhez kivan segítséget nyújtani városi szinten a MTESZ 1979-ben alakult tagszervezete, az SZVT. A fiatal szervezet kezdeti lépései biztatóak. A vezetők rendszerelméleti felkészültségéhez tanfolyamok szervezésével segítséget nyújtott a MTESZ többi tagegyesülete is, igy a GTE. Rendszerelméleti falkészültségben jelentős eredményeket mondhat magáénak a Csepel Autógyár 3. sz. egri Gyára és a Dohánygyár. Mindkét egységben a vezetők felkészültségét házi tanfolyamok rendszeres szervezésével segítik. A gazdasági egységek kivétel nélkül azt vallják, hogy náluk a szervezési intézkedések rendszerszemléletben tőrténnek. A jelentést előkészítő vizsgálatok során szerzett tapasztalataink szarint ez csak néhány, függetlenített szervezőket alkalmazó egységben igaz. Elsősorban ezek az egységek készítenek középtávú vagy éves szervezésfejlesztési terveket. Ezekben az egységekben a szervezési beavatkozások olyan komplex, perspektivikus oélkitűzéseket szolgálnak, mint a számitógépes vállalatirányítási rendszer bevezetése /Finomszerelvénygyárban, a FEVTR, és a HTÉV-nél a VIRT/, az AGRIA Bútorgyárban a piaoi igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, a Csepel Autógyárban a kivételek elvén való vezetési módszer bevezetése, a Dohánygyárban a "DH" rendszer továbbfejlesztése.
