MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. szeptember. 9.

606. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés felelősség megállapítására és pártfegyelmi büntetés kiszabására (dr. Csapó István); javaslat Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés adományozására (dr. Csicsai József); előterjesztés kormánykitüntetéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Oláh György); javaslat a városi pártbizottság fegyelmi bizottsága tagjára (Juhász Ferenc); javaslat munkásőrségből való kizárásra. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelés[ének] tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra.

A vállalati szakmunkások magatartásának u.n. "erkölcsromboló" hatásáról 13 év alatt egyetlen konkrétumot sem hallotta a gyárban, persze ettől még lehet, de ez - biztosan állitom ­nem lehet jellemző. T eljesítmény követelményt "A tanműhelyben a tanulók kemény ipari munkavégzésre készülnek"., rögzíti le az anyag. Ennek örülünk. Ezt az intézetek mérik. Az üzemi teljesítmény köve­telményeket azonban többségük az első három évben a Csepel Autógyárban nem érik el. Az "okok" nálunk nem ülnek, egyik sem igaz. Hadd ne én bizonyítsam, nézzék meg. E gy gyors tesztet csináltunk ma 18 fő 1981-ben szabadult fi­atallal./Ebből 11 Müm? 7 GMSz./ Elégedettek a munkával, beosz­tással. 18 fő^szerint itt nagyobb a követelményt "Itt jobban ki kell használni a munkaidőt, hogy teljesíteni tudják, mint eddig bármikor, vagy ahogy másoktól hallják." Tapasztalatok a tanulók felkészültségéről;; ".. biztonságot hiányol a Csepel Autógyár". Mit jelent ez? A tanulók egy ré­sze fél a géptől, a szerszámokat nem meri technológia ezerint használni, mérési biztonságuk kicsi, félnek, hogy selejtet gyártanak. Bátortalanok a véleménynyilvánításban. 1968-1980. között 639 szakmunkás szabadult gyárunkban. Rend­szeresen elemezzük a képzési, beilleszkedési munkánkat - innen a tapasztalatunk. Miért váltak hiányszakmákká a foigécsoló szakmák? Mi az alábbi­akban látjuk az okokatt A legpontosabban meghatározatók a követelmények /feltétel, norma, minőség stb./ Magas a követelmény, a gép mellett kell állni 480 percet. A több műszak egyre kényszerítőbb gazdál­kodási követelmény. Nincs és nem is lehet borravaló. Otthon "maszekban" nem gyakorolhatja a szakmát, vagy nagyobb áldo­zatokkal. Más "divatos" szakmákban az otthoni "maszekolással" aránytalanul több lehet keresni és a hivatalos szervek ezt nem ellenőrzik, nem érezhető semmi ezek visszaszorítására. Ezek után aligha csodálható az a szülői nyomás, ami az isko­lákra nehezedik,hogy a gyereket a divatos szakmákra vegyék fel. Szerintünk ezzel a valósággal kellene szembenézni és keresni - s mihamarabb megtalálni - az ellensúlyozó eszközö­ket, módszereket. Sós Tamás elvtárs; Több hozzászóló említette, hogy a KISZ-nek milyen nagyon fon­tos a szerepe a szakmunkás képzésben. Az anyag a munkára ne­veléssel foglalkozik. A szülői háztól kezdve az iskoláknak, a tömegszervezeteknek rendkívül jelentős a szerepe a munkára nevelésben, a munka megszerettetésére nevelésben és a szemé­lyiség formálásban is. Szerintem a fiatalok szLvesen vesznek részt a munkában, ha látják annak értelmét, nincs attól visz­szataszitóbb látvány, mint egy rosszul megszervezett építőtá­bor, ahol a fiatalok megjelennek, de nem tudják mi a feladatuk. Gondok vannak a fiatalok véleménynyilvánításával .Egyéni vál­lalásokban igyekszünk a fiatalokat arra ösztönözni, hogy mun­kájukat értékeljék.

Next

/
Thumbnails
Contents