MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága Eger Szigorúan bizalmas! Készült: 17 pld-ban V/Titk/ll/AM/VI. Eger. 1981. IV. 15. Látta: Schmidt Rezső JEL E N T É S az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósításáról, javaslat a VI. ötéves terv városi feladataira A/ Az V. ötéves tervidőszak eredményeinek értékelése A város gazdaságában az V. ötéves terv időszakába a az iparnak a jelenetősége tovább nőtt. /A tervidőszak adatai az 1, sz. mellékleten találhatók./ Az ipari termelés öt év alatt 22,7 $-kal emelkedett. 1976-78. években a fejlődés dinamikus, 1979-80. években pedig mérsékeltebb volt. A tervidőszak folyamán végrehajtott szervezeti változásokkal a középüzem! szervezeti jelleg tovább erősödött. Főbb szervezeti változások voltak: - a megyei Sütőipari Vállalat koncentrációja - a Vas- és Fémipari és a Fém- és Villamosipari Szövetkezet fúziója - az AGRIA Bútorgyár minisztériumi felügyelet alá került, és átvette a megszűnt Bútoripari Szövetkezetet - a Heves megyei Nyomda Vállalat ugyancsak minisztériumi felügyelet alá került, mint a Révai Nyomda Gyáregysége - 1980-ban a tröszti rendszer megszűnésével önálló vállalat lett az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát és a Dohánygyár Az ipari beruházási tevékenység a tervidőszak éveiben igen élénk volt. A beruházások kivitelezése, üzembeállítása a legtöbb egységnél a terveknek megfelelően alakult. Jelentős elhúzódás a Cipőipari Szövetkezet tiszanánai beruházásánál volt, illetve az Öntödei Vállalat egri Vasöntödéjében városfejlesztési elképzelések tisztázatlansága miatt nem indították a tervezett beruházást. A legtöbb beruházás - az ipari össz-beruházások 44-%-a - a gépiparban valósult meg. Gépipari beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését szolgálták. Ennek eredményeként korszerűbb lett a gyártmányszerkezet, /Csepel Autógyár 3. sz. Gyára, Finomszerelvénygyár/ javult • gyártmányok minősége /MEZŐGÉP, VILATI/, a munkafeltételek jobbá váltak és bővült a kapaoitás /KAEV 4. sz. Gyára, Hm. Finommeohanikai VálI. la lat/.