MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 8.
595. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 8. - Napirend: - 1. Jelentés az Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ tevékenységéről Eger város és [a] városkörnyéki községek lakosságának áruellátása és a vendéglátás területein, valamint a kiskert és kisegítő gazdaságok termelésének segítésében. - 2. Tájékoztató az 1980. évi párttaggá nevelő és tagfelvételi munka tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat igazgatói munkakörbe történő kinevezésre (Juhász Ferenc, EVILL); javaslat a városban működő pártszervezetekben időszerűvé vált szervezeti átalakításra; előterjesztés fegyelmi eljárás kezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalásra (Demeter Béla, a településtisztasági vállalat igazgatója); javaslat politikai munkatárs beállítására (Nyircsák Andrásné); javaslat a városi pártbizottság apparátusában munkakörben történő változásra (dr. Bakos Antal).
A városfejlesztési célkitűzések között jelentőségének megfelelően foglalkoztunk az iparfejlesztés kérdéseivel . A város iparszerkezete lényegében az adottságoknak megfelelően fejlődött, ötvözve a korszerű gépipari fejlesztéseket a hagyományos élelmiszeripari bázis fejlődésével. Az iparfejlesztés extenzív feltételei ugy a munkaerő, mint a terület szempontjából kimerültek. A kialakult ipari szerkezeten és nagyságrenden lényeges változtatás nem indokolt. Az iparosodottságot, az ipar fejlettségét szemléltető mutatók alapján Eger jelentős ipari központtá vált, s az ipar fejlesztése a meglévő bázison, a fejlesztés minőségi, intenzív és szelektív jegyeinek erősítésével valósithatók meg. A mezőgazdasági termelés szerkezete jól igazodik a történelmi borvi— < dék adottságaihoz. Meghatározó szerepe van a szőlőtermesztésnek. A koncentráció tovább folytatódott. Az ellátási feladatok között döntő jelentőségűnek tartottuk a lakosság hangulatát, életkörülményeit hosszabb távon befolyásoló lakás kérdés megoldását, A lakásellátottság, különösen a munkások lakáshelyzetének javításával a városi pártbizottság politikai jelentőségének megfelelően foglalkozott. Az V, ötéves terv időszakában a város fejlesztési terve 3500 lakás megépitését tűzte ki célul. Bizottságunk aktiv segítő és ellenőrző munkája ellenére a terv nem teljesült maradéktalanul. Az eltérés nem jelentős, a lemaradás különböző lakásépítési formákat összesítve 63 lakás. Nem sikerült maradéktalanul érvényesíteni a komp lexitás elvét. A lakótelepeken az ellátást biztositó létesítmények a parkosítással együtt csak a lakások felépítését követő években valósulnak meg, A lakásépítés üteme Egerben sem tudott lépést tartani az igények növekedésével. Év elején a megújított jogos lakásigények száma 3Ó25, Változatlanul fokozza a lakásellátottság feszültségét Eger város vonzó hatása a környező településekre. Az V, ötéves tervi lakónépesség növekedésének kétharmada a bevándorlásból eredő népesség növekeu. dés. Ez Egerben jóval magasabb, mint az ország más hasonló szerepkörű városéban, /pl, 1979-ben 23,6 %, Szolnokok 13,6 Szombathelyen 8,4 % f Salgótarjában 4,4 %/ Szükségesnek tartjuk a városban történő letelepedés feltételeinek megszigorítását.
