MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. március. 25.

594. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. III. 25. - Napirend: - 1. Jelentés az Eger városi pártbizottság várospolitikai tevékenységéről a Politikai Bizottság 1973. július 3-ai határozata alapján. - 2. Jelentés a pártvezetőség irányító és ellenőrző munkájáról az ÉMÁSZ Egri Üzemigazgatóságánál, javaslat a további feladatokra. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 4. Különfélék: dr. Nagy Sándor párttitkár (borgazdasági kombinát) felmentését kéri.

Az iparban és az építőiparban dolgozik a keresőképes lakosság 56,7 %-B, A jelzett időszakban kedvezően változott a foglalkoztatottak minőségi összetétele, emelkedett a szakmunkások és a magasabb képzettségű dolgozók aránya. /Az adatok 1976-79-es időszakról állnak rendéIkozésünkrc./ Változott, továbbfejlődött a munkásság politikai tudata. Szemlélete, magatartása és fegyelme, valamint a városfejlesztési feladatokban való részvétele jé hatással van a város egészére. Politikai súlya ós társadalmi szerepe is tovább nőtt. A választott pártszervok tagságának 40,6 >-a, a KISZ és szakszervozoti tisztségviselőknek kO

t illetve 55 fó—a, a tanácstagoknak h3 munkás. A párt- és tömogszervozetok, a gazdasági vezetők rendszerosen, megfelelő hatékonysággal foglalkoznak a munkások politikai- és szakmai képzésével, a tehetséges munkások nevolésóvol és fölkészítésével, A szakmunkásképzés hosszú évek óta központi kérdése a város pártós állami szerveinek. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekűinok továbbtanulását a kommunista pedagógusok állandóan figyelemmel kisérik, felkészítésüket segitik. Növekedett a munkások párt iránti bizalm.

a is, melynek ogyik kifojezcje, hogy a pártba falvett munkások aránya évek óta eléri, illetve meghaladja a 70 ?j-ot. Az értelmiség szerepe - a város megyeszékhelyi jellegéből adódóan is egyre nag}'Obb, A kereső lakosság mintegy 10 ?'-n tartozik ido. Nagy többsége magáénak érzi a város gondjait, elképzeléseit és cselekvően részt vállal azok megoldásában. A szakmai szervezetekbon és a tudományos egyesületekben tömörülő értelmiség szellemi kapacitását egyre oredményosobben sikerül hasznosítani a várospolitikai és fojlosztési feladatok megoldásában. Növekszik az értelmiség közéleti aktivitá sa az cg észségügy, az igazságügy, az irodalmi- és képzőművészeti torüloten, amelyeknél a korábbi években ez nem volt tapasztalható.