MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. január. 14.
589. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. I. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek káder- és személyzeti munkájáról. Javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az újítási tevékenység helyzetéről a város gazdasági egységeiben 1976-1980. években. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések: Kakuk Vencel, Kiss F. Gábor, Szabad Géza; Dér Béláné politikai iskolába küldése.
taiaaság oka, - azt a gazdasági egységek is alátámasztják - hogy átlagosan a beadott Javaslatok 3 #-a kiemelkedő színvonalú. 60 #-a ped ig alaosony sginvonalú. Ahol jellemző az alaosony színvonal, ott a műszakiak távolmaradása tapasztalható a mozgalomtól* Ezt egyes egységeknél munkaköri kötelesség! alapon elő is segítik. /A beadott javaslatok alaosony színvonalának ilyen mérvű kialakulását befolyásolta a szocialista brigádmozgalomban e téren tapasztalható mennyiségi szemlélet is, mert a brigádok, hogy a "fejlődés" látszódjon, ha a múlt évben pl. 3 újítási javaslatot adtckhe, akkor az idén már i»et kell leadni./ Az újítások nagyszámú elutasításában a tapasztalatok szerint szubjektív okok is közrejátszanak. Sajnos - ha kis számban is de még előfordulnak olyan esetek is, hogy egy-egy szakterületre szóló újitási javaslat osak akkor kap "zöld utat", ha a szakterület elsőszámú gazdasági vezetőjét is beveszik "társszerzőnek". Az újítások gazdasági eredményei - négy és fél Óv átlagában egy bevezetett újítás gazdasági eredményét közöljük - vállalatonként igen eltérő. Hasonló a helyzet az egy bevezetett újításra kifizetett díjjal is. Itt különösen kivivó a Bm-i Tanácsi Építőipari Vállalatnál az egy bevezetett újításra kifizetett 36 761,- Ft, Egyértelmű összehansonlitáat egyébként nehéz tenni, mert egyrészt - nem ismert a pénzben mérhető hasznos eredményt hozó, és a pénzben nem mérhető hasznos eredménnyel járó /pl. munkavédelmi/ újítások száma, másrészt - a vállalatok az újítások 00 osak egy részénél végeznek gazdasági számítást. így pl. az újításoknak a MEZŐGÉP-nél 15 , a KAEV-uél 30 $-a, a Finomszerelvénygyárban 70 #~a, a Finommechanikai Vállalatnál *»,5 £-a, a HÁÉV-nél 50 £«a, a ETÉV-nál 25 £-a az, melyeknél az elbíráláshoz gazdaságossági számítást végeznek. Mindezek ellenére "tájékozódó" jelleggel számítottunk két mutatót; az 1,- Ft újitási dijra Jutó gazdasági eredményt, és az átlagos újitási dijat az elért gazdasági eredmény £-ában. k gazdasági egységek között a kifizetett dijkulosot illetően igen nagy eltérés van. Az eltérések olyan széles sávban vannak,