MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. szeptember. 24.
580. ő. e. (27. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei nőpolitikai határozata végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az újonnan megalakult városi és városkörnyéki községek tanácsi és szervei munkájáról és feladatairól. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jankovics László, Trezsenyik Sándor); javaslat Eger Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetői funkcióból történő felmentésre (Domoszlai László); javaslat Eger Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetői funkcióba történő kinevezésre (Fejes Pál). - 4. Különfélék: csuvas delegáció a városban.
Tapasztalataink szarint zömmel kulturális, szociálpolitikai területen végeznek társadalmi munkát, A jövőben arra kell törekedni, hogy fokozottabban vonjuk be őket bér, termelési, szakmai tevékenységet segitő döntésekbe. Nem kellő mértékű a gazdasági vonalon dolgozó diplomás nők társadalmi tevékenységbe való bevonása. Vizsgált 20 gazdasági egységben 70 műszaki, közgazdasági végzettségű nőből 54-nek nincs társadalmi munkája. Ez hátráltatja vezetővé nevelésük folyamatát is, A Központi Bizottság 1970, IX. 18-19-1 állásfoglalásában a nők társadalmi helyzetét összegezve megállapítottat "Vezető posztokon részvételük ninos arányban alkalmaseágukke 1, felkészültségükkel." Ez 10 év távlatából is igaz. Lassú és differenciáit a fejlődés ezen a téren. Kell hozzá felkészültség, vezetőkészség, és rendszeres ne— velőmunka, A gyorsabb előrehaladás megkövetoli: a jelenleginél sokkal több, rátermett nőt készítsünk fel vezető testületekbe,beosztásokba, á város dolgozóinak közel hO $«a nő, aktiv támogatásuk, részvételük nélkül sorsukról dönteni irreális. Nem statisztikáról van szó hanem arról. ahol lehat, ott legyen nő a vezető. Figyelemre méltó előrehaladás valósult meg alsó- és középvezetői szinten, E munkakörökbe a városban az utóbbi 5 évben 630 fő lépett elő. Kedvező jelenség, hogy 1975-től ÍO cŐ igazgatói kinevezésére került sor. Az elsőszámú vezetői beosztásban lévő nők arányával igy sem lehetünk elégedettek, A fejlődés ellenére még mindig kevés nő kap, illetve vállalt vezetői megbízatást gazdasági területen, A városban lévő 17 igazgatónő közül /30 #/ 5 fái irányit termelő, szolgáltató egységet. Közrejátszik ebben t kevés a műszaki-közgazdasági végzettségű nők száma. Jellemző, hogy az elnőiesedett és a sok nőt foglalkoztató üzemben is a férfi vezetők vannak többségben. Pl. a Dohánygyárban a vállalat összlétszámának közel 60 #-a nő dolgozó, a vezetőknek csupán 38,6 £~a. A Kórházban és a rendelőintézetben dolgozó orvosok 66 £-a nő, az osztályvezető orvosok között arányuk mindössze 21 56, Társadalmi összefogással értünk el eredményeket a női egyenjogúság mogvaJLésltásában, A kereső nők egyenjogúsága előbbre tart, mint a háziasszonyoké. Nem beszélhetünk azonban ennek teljes megvalósulásáról, mert amellett, hogy a nők dolgoznak, még sok esetben a házimunka nagyobb része is rájuk hárul, A gyermeknevelés gondjait is nagyobb részt ők vállalják. A korábbinál több gondot fordítanak a nők anyagi, erkölcsi megbecsülésére, A munkát a politikai, társadalmi magatartást elismerő kifejezések tartalmukban és formájukban is tükrözik a szemléletváltozást, A város dinamikus fejlődésével, rekonstrukciókkal, uj korszerű üzemek irodaházak létesítésével a nők munkakörülményei tovább javultak, /Sütőipar, Patolyat, AGRIA, BUBIT/ Intézkedések történtek az üzemi étkeztetés biztosítására, az üzemorvosi hálózat kiépítésére. A többségükben nőket foglalkoztató üzemekben fő állású üzemorvosi rendelést vezettek be.