MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. június. 4.

572. ő. e. (26. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VI. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztályról szóló - határozat[a] végrehajtásának tapasztalatairól a KAEV Egri Gyárában. - 2. Javaslat az érvényüket vesztett pártbizottsági határozatok selejtezésére. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; fegyelmi ügyek (Ipacs István, Mátis Gyula, Varga István). - 4. Különfélék: Mihail Sespel szoborportréjának köztéri felállítása; Lénárd Sándorné emléktábla elhelyezése; problémák a BUBIV-nál.

Az 1918-as polgári demokratikus forradalmat követően Székesfehérvárra került. Itt kaposolódott be a helyi munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatti szereplése, nyilvánosság előtt tartott beszédei miatt feljelentették, állását elvesztette, s a rendőrség rendszeres jelentkezésre kötelezte. Végül 1922-ben visszahelyezték állásába, de egy ujabb feljelentés folytán kiderült, hogy szervezett nyomdász munkáshoz ment feleségül, s ismét elbocsátották. /Férje a zsidó Lőwy Sándor, később magyarosította nevég Lénárd Sándorra./ Férjével az eszmei közösség és a közös üldözött sors hozta össze egy egész életre. Áttelepültek Budapestre, s Lénárdné belépett a Szociáldemokrata Pártba. Együtt tevékenykedtek a munkásmozgalom szinte minden területén: igy a gyermekbarát, a természetbarát, az eszperantó, a szövetkezeti, a munkás sport és kulturmozgalomban. Életük sok nyomorúság, hányatottság és zaklatás között telt. 1944. októberében a nyilas uralom elől menekülő férjét követve Egerbe került. Amikor I9kh. november 30-án felszabadult a város, ő már másnap a Vörös Hadsereg egri parancsnokságán dolgozott. 1944. december 5-én lett a Magyar Kommunista Párt tagja Egerben. /Férje az Igazság cimü első demokratikus lap alapitója, és az egri Szociáldemokrata Párt egyik vezetője lett a felszabadulás után Eger bee./ Lénárdné főként szervezési és kulturális területén dolgozott. Ifjúsági kórust szervezett és vezetett. Első nyilvános fellépésük 19^5. május 1-i ünnepségeket volt. Munkát vállalt az MNDSZ-ben /Magyar Nők Demoka tikus Szövetsége/, ahol szóban és Írásban nőszemináriutni előadóként szerepelt. Gyermek előadásokat rendezett, s ügyes rendezvényeivel, haladó pedagógiai módszereivel hamarosan kivívta a szülők és a gyerekek tiszteletét, szeretetét.