MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. május. 21.

571. ő. e. (26. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. V. 21. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozata végrehajtásának városi helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 2. Jelentés az exportnövelő beruházás megvalósulásáról és az exportterv teljesítéséről az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttagság és munkásmozgalom (sic!) keltének módosítására.

A gyártás törnegszerüsége nem javult, A kis- ás középsorozat a meghatározó, ami összefügg azzal, hogy a termékskála meglehetősen széles. Az alaosony tömegszerüség kedvezőtlen hatásának osökkentésére néhány helyen sikeresen alkalmazzák a gyártmánycsalád elvet, /Finommechanikai Vállalat, VXLATI/ Az optimális sorozatnagyság néhány terméknél fokozható lenne a szocialista relációjú kontingensek megszüntetésével, /pneumatika, AGRXA bútorok/ A tömegszerüség fokozása ebben az esetben a tőkés export gazdaságosságának növeléséhez is hozzájárulha tna, A fejlesztések eredményeként a gyártmányok és a gyártás is korszerűsödött. A gyártmányok igényesebbek, a minőségi követelmények emelkedtek, a minőség javult. A Cipőipari Szövetkezet viszont magas árajánlata mellett a nem megfelelő minőség miatt szorult ki a tőkés piacról. A gyártmányok és a gyártás korszerűsödése a beruházási és műszaki fejlesztésen alapult, A műszaki fejlesztés eredményessége tekintetében elsősorban a Finomszerelvénygyár és a RTÉV végzett elismerésre méltó tevékenységet. Az uj termékek bevezetése többnyire korszerűbb technológia alkalmazását igényelte. NC vezérlésű forgácsológépek üzembeállítása a Finomszerelvénygyárban és a Csepel Autógyárban, védőgázos ivhegesztés a KAEV 10, sz. Gyárában. A Finommechanikai Vállalat porszórós festést és szemoseszóró felületkezelést alkalmaz, A gyermekintézmények kivitelezéséhez a HÁEV a BVPR technológiát vezette be, A vizsgált időszakban - néhány nagyobb vállalattól eltekintve - a piaoi pozícióban javulás nem következett be. Az önálló exportjoggal nem rendelkező vállalatok, gyárak csak a hazai piac igényeit ismerik megfelelő mélységben. Általános gondként vetődik fel a termelő és külkereskedelmi vállalatok közötti érdekeltség hiánya, az információ szűkössége. Az exportra termelő gazdasági egységek többsége a külföldi partnerekkel nem kerül kapcsolatba. Az exportárakat, ezáltal az exportra kerülő termékük népgazdasági szintű gazdaságosságát nem ismerik.