MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. január. 30.

563. ő. e. (26. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. I. 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Eger városi pártértekezletének állásfoglalása a Központi Bizottság irányelveihez (javaslat). - 2. Javaslat az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1980. évi cselekvési programjára. - 3. Személyi kérdések: fegyelmi ügyek (Bakondi József, Máté Lajos; kitüntetésre javaslat (Demeter Pálnak a Munka Érdemrend ezüst fokozata); javaslat a Felsőtárkányi Dózsa Mgtsz elnökének újjáválasztására. - 4. Különfélék: javaslat a városi párt végrehajtó bizottság hatásköri listájában történő módosításra. Hozzájárulás a megyei munkásőrségbe való felvételhez.

t - k III. fe.iezet gazdasági épitő munka feladatai: A város párttagsága egyetértéssel fogadta azt, hogy az elkövetkező időszakban minden erőfeszítésünket a népgazdaság egyensúlyának megteremtésére és az eddigi életszínvonal megőrzésére, megszilárdítására kell összpontosítani, A jövő fejlődésünket csak Így tudjuk megalapozni. Egyetértünk azzal, hogy a gazdasági élet megváltozott, nehezebbé vált feltételei minden területen minőségileg magasabb követelményeket támasztanak. Párttagságunk nagy része megjegyezte, hogy a külső feltételek romlásét időnként eltúlozzák, nem kapnak elég hangsúlyt a belső gazdasági problémák, a minőség, a pazarlás, a rugalmatlanság kérdései. Ez elvonja a figyelmet, csökkenti a felelősséget. Jobban kellene hangsúlyozni, hogy a minőségi követelmények nem osak az átmeneti egyensúlyi zavarok miatt kerültek előtérbe. A magasabb követelmények a fejlett szooialista gazdaság állandó jellemzői és velejárói. Egyetértünk az irányelvek azon megállapításéval, hogy az intenziv gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének és szervezeti intézményrendszereinek továbbfejlesztését. A biztonságosabb vállalati, szövetkezeti döntéseket nagymórtékben segítené, ha pártunk, kormányunk rendelkezne megfelelő tudományos alapokon kidolgozott iparpolitikai koncepcióval. Ennek alapján az ágazati irányító szervek is hatékonyabban dönthetnének a szelektív fejlesztésről. Hatékonyabb intézkedéseket kell tenni a tudományos- kutatás és fejlesztés, valamint a termelés összhangjának megteremtésére. Sok a felesleges szervező intézet, véleményük gyakran a megrendelő óhajának alátámasztását szolgálja, adminisztratív igényeik a megrendelőt terhelik. Helyesléssel találkozott az irányelvekben megfogalmazott azon célkitűzés is, hogy az ipari vállalatok, szövetkezetek osak a gazdaságos exportot .fokozzák,, s ne forduljon elő olyan viszssásság, hogy vállalati érdek fűződik egy termék - nem ritkán veszteséges tercek - exportjához, a felhasználó pedig kénytelen importból beszerezni ugyanazt a gyártmányt jóval drágábban. A probléma megoldása hatékonyabb központi irányitást is követel. Egyetértünk a beruházási tevékenység tervszerűségének fokozására irányuló oélkitüzéssel. Ugyanakkor az olyan devizakitermelő ágazatokban, amelyek tőkés exportja lényegesen meghaladja az importét - pl. mezőgazdaság- és élelmiszeripar - figyelembe véve az élelmiszerek világpiaci árának jelenlegi és várható emelkedését, nem célszerű visszafogni a beruházásokat.