MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. január. 16.

562. ő. e. (26. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. I. 16. - Napirend: - 1. Javaslat a városi pártértekezlet elnökére, az elnökség tagjaira, a jelölő, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságokra. Javaslat az MSZMP Eger városi pártértekezletének programjára. - 2. Jelentés az 1979. évi tervfeladatok teljesítésének gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a városi pártbizottság és szervezetei 1979. évi gazdálkodásáról. - 4. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat kitüntetés adományozására (Szamosi Gábornak a Munka Érdemrend bronz fokozatát); javaslat pártfegyelmi vizsgálat megindítására (Bakondi József, az OTP párttitkára ellen); javaslat felsőbb pártszerv tagjává választás engedélyezésére; javaslat a munkásőrség megyei törzsállományából történő leszerelésre. - 5. Különfélék: az egri ÉMÁSZ igazgatója ellen bejelentés érkezett, amely miatt fegyelmi eljárást kívánnak indítani ellene.

A többi gépipari egység^az iparági átlagnál gyorsabb ütemben^ fejlődött. A termelési érték növekedési ütemét tekintve: MEZŐGÉP, Csepel Autógyár, Finomézerelvénygyár, Finommechanikai Vállalat sorrend alakult ki. Termelésük felfutásában a korszerű termékek előállítása játszotta a fő szerepet. A könnyűipari üzemek termelésére jellemző elsősorban a tervtől való elmaradás. A bútoriparban ennek fő oka a fenyőfürészárú ellátás drasztikus visszaesése. Emellett a száritókapacitás elégtelensége nehezítette a termelés ütemességét. A bútorgyártás emiitett gondjai azért is figyelemreméltók, mert 1979-ben piaci oldalról /kül- és belföldön/ felfokozott butorkereslet jelentkezett. A^két ruházati szövetkezetnél értékesítési lehetőségek korlátozták a termelés gyorsabb ütemű növelését. A Ruhaipari Szövetkezet ennek ellenére túlteljesítette tervét azáltal, hogy a tőkés piacra szánt termékeit belföldön értékesítette. A Cipőipari Szövetkezet az előző évi színvonalhoz viszonyítva 88 %-os, a tervezetthez képest 58 %-os termelést ért el. Termékeinek költségemelkedése mellett a minőségi kifogások is szerepet játszottak abban, hogy a külföldi szerződéskötések meghiúsultak. Az élelmiszeripari üzemek lényegében bázis szintű termelési értéket ertek el. A Borgazdasági Kombinát közel 100 ezer mázsával kevesebb szőlőt tudott átvenni termelőpartneraitől, mint tervezett.. Túlteljesítette viszont borpalackozási, üdítőital-* és szeszipari termelési tervét. Előkészítették az "Egri Szőlőtermesztési és Borgazdasági Rendszer" létrehozását. A Dohánygyár az év eleji cigaretta áremelkedés várható hatásaként az előző évinél alacsonyabb szintű termelést tervezett. A cigarettakereslet nem ezt igazolta, ezért tervét túlteljesítette 200 ezer db filteres cigaretta többlettermelésével, összhangban célkitűzéseinkkel a Sütőipari Vállalat termékei iránt az áremelkedés óta csökkent a

T kereslet. A Tejipari Vállalat szállítási készségévelj egyes termékeinek minőségével az év során a kereskedelmi partnerek nem voltak megelégedve. Az egyensúlyi helyzet javitása szempontjából kiemelt figyelmet érdemel a dollár elszámolású export alakulása. Legnagyobb értékű tőkés exportot a Finomszerelvénygyár, bonyolított le. Ezt követte értékben a Vetőmag Vállalat, a MEZŐGÉP, az Erdőgazdaság, a BUBIV, a VILATI, a Borkombinát, ,és a Ruhaipari Szövetkezet exportja. Legjelentősebben a MEZŐGÉP kivitele nőtt, mig a legnagyobb visszaesés a Cipőipari Szövetkezet exportjában következett be. /lásd melléklet/